Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály


  • Elérhetőség: 1204 Budapest, Köves utca 1., H épület felső emeletek
  • Telefonszám: (06) 1 289 6200 / 1136
  • E-mail cím: szuleszet@jahndelpest.hu
  • Progresszivitási szint: III.
  • Osztályvezető főorvos: Dr. Belics Zorán PhD
    Életrajz
    ->

Munkatársak

  • Osztályvezető Főorvos Helyettes: Dr. Jávorkai Imre
  • Egyetemi Magántanár: Prof. Dr. Hercz Péter
  • Orvostudományok kandidátusa: Dr. Csákány M. György
  • Főorvosok: Dr. Csütörtöki Attila, Dr. Farkasinszky Tibor, Dr. Orbán László – Onkológus Főorvos, Dr. Szinte András
  • Adjunktusok: Dr. Makai Zsolt, Dr. Weidner András
  • Szakorvos jelöltek: Dr. Badényi Gábor, Dr. Kovács Anna
  • Rezidensek: Dr. Gérecz Balázs, Dr. Kis Éva, Dr. Szabó Ildikó, Dr. Benkovics Júlia
  • Önkéntes segítők: Dr. Hartman Gábor, Dr. Kósa Zsolt, Dr. Fekete Károly, Dr. Pechtel Gyula, Dr. Mikó Sándor, Dr. Mikecz Tibor, Dr. Szőczei Beáta, Dr. Mészáros Márta
  • Közreműködési szerződéssel dolgozók: Dr. Forgács Vince, Dr. Bárány János, Dr. Juhász György, Dr. Tolnay Lajos, Dr. Séra Péter, Dr. Horváth Miklós, Dr. Kanizsai Beáta, Dr. Somogyi Lajos, Dr. Páczai Anita, Dr. Tarcheh Viktor, Dr. Kerényi János, Dr. Kollár Zoltán
  • Onkológusok: Prof. Dr. Ungár László, Dr. Tarnai László PhD, Dr. Lintner Balázs, Dr. Novák Zoltán
  • Főnővér: Gerdei Helga
  • Főnővér-helyettes: Szelényi Attiláné

Várandós találkozások 2014/1. félév

Várandós találkozások

A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház szülésfelkészítő programja

2014/1. félév

Kedves Kismama!

A várandósság a - várakozás és a változás ideje – egy érzelmileg felfokozott időszak, amikor testben és lélekben alapvető változások zajlanak. A kisbaba érkezése, a szülés és az azt követő gyermekágy kapcsán sokféle érzés kavarog az asszonyokban és megannyi kérdés merülhet fel bennük. Felkészítő programunk során– mely közel egy évtizede működik nálunk sikeresen – igyekszünk megadni minden információt, segítséget, amire a kismamáknak szükségük lehet a várandóság, szülés és a gyermekágy idején. Célunk, hogy a minket választó kismamák valóban otthonosan érezzék magukat a szülőszobán ezért folyamatosan lehetőséget biztosítunk a szülőszoba megtekintésére és a szülésznőkkel illetve az újszülött osztály szakembereivel való találkozásra.

Szeretettel várjuk programjainkra!

A szülészeti, gyermekágyas és újszülött osztály dolgozói!

 

Január       07. 16:00 - Felkészülés a szoptatásra

                            Házigazda: Barbócz Ilona védőnő

                   09. 14:00 -Felkészülés az újszülött ellátására, újszülött osztály             látogatása, gyakorlati bemutató

                   Házigazda: Bartha Mónika, Borcsik Istvánné

                   14. 16:00 - Hogyan készüljek a szülésre? Érezd magad otthon             nálunk.. látogatás a szülőszobán

                   Házigazda: Hatházi Rita

                   23. 14:00 -Felkészülés az újszülött ellátására, újszülött osztály             látogatása, gyakorlati bemutató

                   Házigazda: Bartha Mónika, Borcsik Istvánné

                  

 

Február     04. 16:00- Felkészülés a szoptatásra

                   Házigazda: Barbócz Ilona védőnő

                   11. 16:00-Hogyan készüljek a szülésre? Érezd magad otthon               nálunk.. látogatás a szülőszobán

                   Házigazda: Hatházi Rita

                   13. 14:00- Felkészülés az újszülött ellátására, újszülött osztály             látogatása, gyakorlati bemutató

                   Házigazda: Bartha Mónika, Borcsik Istvánné

                   27. 14:00- Felkészülés az újszülött ellátására, újszülött osztály             látogatása, gyakorlati bemutató

                   Házigazda: Bartha Mónika, Borcsik Istvánné

 

 

Március     04. 16:00- Felkészülés a szoptatásra

                   Házigazda: Barbócz Ilona védőnő

                   11. 16:00-Hogyan készüljek a szülésre? Érezd magad otthon               nálunk.. látogatás a szülőszobán

                   Házigazda: Hatházi Rita

                   13.  14:00 - Felkészülés az újszülött ellátására, újszülött osztály           látogatása, gyakorlati bemutató

                   Házigazda: Bartha Mónika, Borcsik Istvánné

                   27.  14:00 -Felkészülés az újszülött ellátására, újszülött osztály            látogatása, gyakorlati bemutató

                   Házigazda: Bartha Mónika, Borcsik Istvánné

 

 

Április        08. 16:00- Felkészülés a szoptatásra

                   Házigazda: Barbócz Ilona védőnő

                   10. 14:00- Felkészülés az újszülött ellátására, újszülött osztály             látogatása, gyakorlati bemutató

                   Házigazda: Bartha Mónika, Borcsik Istvánné

                   16.(szerda) 16:00-Hogyan készüljek a szülésre? Érezd magad              otthon nálunk.. látogatás a szülőszobán

                   Házigazda: Hatházi Rita

                   24. 14:00- Felkészülés az újszülött ellátására, újszülött osztály             látogatása, gyakorlati bemutató

                   Házigazda: Bartha Mónika, Borcsik Istvánné

 

 

Május        06. 16:00- Felkészülés a szoptatásra

                   Házigazda: Barbócz Ilona védőnő

                   08. 14:00- Felkészülés az újszülött ellátására, újszülött osztály             látogatása, gyakorlati bemutató

                   Házigazda: Bartha Mónika, Borcsik Istvánné

                   14.(szerda) 16:00-Hogyan készüljek a szülésre? Érezd magad              otthon nálunk.. látogatás a szülőszobán

                   Házigazda: Hatházi Rita

                   22. 14:00- Felkészülés az újszülött ellátására, újszülött osztály             látogatása, gyakorlati bemutató

                   Házigazda: Bartha Mónika, Borcsik Istvánné

 

Június        03. 16:00- Felkészülés a szoptatásra

                   Házigazda: Barbócz Ilona védőnő

                   05. 14:00- Felkészülés az újszülött ellátására, újszülött osztály             látogatása, gyakorlati bemutató

                   Házigazda: Bartha Mónika, Borcsik Istvánné

                   11.(szerda) 16:00-Hogyan készüljek a szülésre? Érezd magad              otthon nálunk.. látogatás a szülőszobán

                   Házigazda: Hatházi Rita

                   19. 14:00- Felkészülés az újszülött ellátására, újszülött osztály             látogatása, gyakorlati bemutató

                   Házigazda: Bartha Mónika, Borcsik Istvánné

                  

 

Az előadások minden alkalommal a kórház 9. emeleti orvosi tárgyalóban kezdődnek!

Az újszülött osztály előadásai a 8. emeleten az ultrahang várótermében kerülnek megrendezésre!

Kérjük, részvételi szándékát az alábbi telefonszámon: 06-1-289-6200/1111 melléken (szülőszoba) időben szíveskedjenek jelezni, mert szülőszobai látogatásra 15-20 főnél több jelentkezőt nem tudunk fogadni.

 

Várandós találkozások 2013/nyár-ősz-tél

Várandós találkozások

A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház szülésfelkészítő programja

2013/nyár-ősz-tél

Kedves Kismama!

A várandóság a - várakozás és a változás ideje – egy érzelmileg felfokozott időszak, amikor testben és lélekben alapvető változások zajlanak. A kisbaba érkezése, a szülés és az azt követő gyermekágy kapcsán sokféle érzés kavarog az asszonyokban és megannyi kérdés merülhet fel bennük. Felkészítő programunk során– mely közel egy évtizede működik nálunk sikeresen – igyekszünk megadni minden információt, segítséget, amire a kismamáknak szükségük lehet a várandóság, szülés és a gyermekágy idején. Célunk, hogy a minket választó kismamák valóban otthonosan érezzék magukat a szülőszobán ezért folyamatosan lehetőséget biztosítunk a szülőszoba megtekintésére és a szülésznőkkel illetve az újszülött osztály szakembereivel való találkozásra.

Szeretettel várjuk programjainkra!

A szülészeti, gyermekágyas és újszülött osztály dolgozói!

 

Augusztus  06. 16:00- Felkészülés a szoptatásra

                   Házigazda: Barbócz Ilona védőnő

                   13. 16:00-Hogyan készüljek a szülésre? Érezd magad otthon               nálunk.. látogatás a szülőszobán

Házigazda: szülésznő

 

Szeptember  03. 16:00- Felkészülés a szoptatásra

                   Házigazda: Barbócz Ilona védőnő

                   5. 14:00- Felkészülés az újszülött ellátására, újszülött osztály               látogatása, gyakorlati bemutató

                   Házigazda: Bartha Mónika, Borcsik Istvánné

                   10. 16:00-Hogyan készüljek a szülésre? Érezd magad otthon               nálunk.. látogatás a szülőszobán

                   Házigazda: szülésznő

                   19. 14:00- Felkészülés az újszülött ellátására, újszülött osztály             látogatása, gyakorlati bemutató

                   Házigazda: Bartha Mónika, Borcsik Istvánné

Október     3. 14:00- Felkészülés az újszülött ellátására, újszülött osztály               látogatása, gyakorlati bemutató

                   Házigazda: Bartha Mónika, Borcsik Istvánné

                   08. 16:00- Felkészülés a szoptatásra

                   Házigazda: Barbócz Ilona védőnő

                   16. 16:00-Hogyan készüljek a szülésre? Érezd magad otthon               nálunk.. látogatás a szülőszobán

                   Házigazda: szülésznő

                   17.  14:00 Felkészülés az újszülött ellátására, újszülött osztály             látogatása, gyakorlati bemutató

                   Házigazda: Bartha Mónika, Borcsik Istvánné

 

November   05. 16:00- Felkészülés a szoptatásra

                   Házigazda: Barbócz Ilona védőnő

                   7. 14:00- Felkészülés az újszülött ellátására, újszülött osztály               látogatása, gyakorlati bemutató

                   Házigazda: Bartha Mónika, Borcsik Istvánné

                   19. 16:00-Hogyan készüljek a szülésre? Érezd magad otthon               nálunk.. látogatás a szülőszobán

                   Házigazda: szülésznő

                   28. 14:00- Felkészülés az újszülött ellátására, újszülött osztály             látogatása, gyakorlati bemutató

                   Házigazda: Bartha Mónika, Borcsik Istvánné

 

December   03. 16:00- Felkészülés a szoptatásra

                   Házigazda: Barbócz Ilona védőnő

                   12. 14:00- Felkészülés az újszülött ellátására, újszülött osztály             látogatása, gyakorlati bemutató

                   Házigazda: Bartha Mónika, Borcsik Istvánné

                   17. 16:00-Hogyan készüljek a szülésre? Érezd magad otthon               nálunk.. látogatás a szülőszobán

                   Házigazda: szülésznő

 

Az előadások minden alkalommal a kórház 9. emeleti orvosi tárgyalóban kezdődnek!

Az újszülött osztály előadásai a 8. emelten az ultrahang várótermében kerülnek megrendezésre!

Kérjük, részvételi szándékát az alábbi telefonszámon: 06-1-289-6200/1111 melléken (szülőszoba) időben szíveskedjenek jelezni, mert szülőszobai látogatásra 15-20 főnél több jelentkezőt nem tudunk fogadni

Tudnivalók a Szülészeti-Nőgyógyászati Osztályról

Az osztály teljes körű szülészeti, nőgyógyászati ellátást nyújt. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem által kiadott akkreditáció alapján szakorvosképzést folytat.
Az általános szülészeti, nőgyógyászati ellátások mellett az osztály terhespathológiára, diabéteszre és a miasthenia gravis elnevezésű idegrendszeri betegség kezelésére specializálódott. A 47 ágyas osztály minden kórterme saját fürdőszobával, mellékhelyiséggel rendelkezik, és több egyágyas kóterem is van.

Minden szüléshez tudunk nyújtani a teljes fájdalommentességet biztosító epidurális érzéstelenítést. Bár ezt kérésre a szülés alatt is megtesszük, helyes, ha szülő nő felkészül erre is már a szülés előtt, és jelentkezik a szülészeten kivizsgálás céljából.

A szövődménymentes szüléseket esetleg csak szülésznő kíséri a szülés alatt, természetesen szakorvos kontroll mellett, de előfordulhat, hogy a vajúdó orvost (látszólag) nem is lát a szülés alatt. Természetesen bármely komplikáció esetén mindenkinek magas színvonalú és teljes körű szakorvosi ellátásra van lehetősége, és még a szövődménymentes esetekben is kérhet szakorvosi konzíliumot.

Osztályunkon modern méhüreg-tükrözéses vizsgálatokat (histeroscopia) ibeavatkozásokat is végzünk, amelyek megkímélik betegeinket a felesleges műtétektől, ráadásul (a modern képalkotó techológiának köszönhetően) jóval pontosabbak is, mint a korábbi eljárások.

A vetélés műszeres befejezése

A beavatkozás célja: A spontán vetélés során visszamaradt terhességi szövet, illetve az elhalt terhesség kiürítése a méhűrből.

MÉHKAPARÁS.jpgA beavatkozás technikája: Még nem szült nőknél, akiknél a méhszáj és a nyakcsatorna nem elég tág, esetleg zárt, amennyiben a vérzés foka engedi, kíméletes méhszájtágítás céljából a műtét előtt Laminaria pálcát (ami a méhnyakban a nedvesség hatására megduzzad) helyezünk fel. A Laminaria pálca felhelyezése hüvelyi feltárásban, érzéstelenítés nélkül történik. A méhszájat golyófogóval kifogjuk, majd a Laminaria pálcát felhelyezzük a méhnyakba. A beteg kérését is figyelembe véve a műtét történhet: rövid intravénás altatásban vagy helyi érzéstelenítésben. Megfelelően végzett előkészítés (nyugtató tabletta, a húgyhólyag kiürítése) után a terhest műtőasztalra fektetjük, majd az érzéstelenség beálltát követően végezzük el a műtétet. A 12. terhességi hétnél kisebb terhesség megszakadása esetén, már szült nőknél a hüvelyt fertőtlenítő oldattal dezinficiáljuk, a méhűrt megszondázzuk, majd a méhnyakat fémpálcákkal (Hegar pálcákkal) feltágítjuk, a méhűrt kiürítjük a műtéti szituációtól és a bennmaradt szövetmennyiségtől függően vákuum szívóval és/vagy küret-kanállal, a kaparékot szövettani vizsgálatra küldjük. Nem szült nők esetében az érzéstelenség beállta után, a műtét megkezdése előtt a Laminaria pálcát eltávolítjuk, majd fertőtlenítő oldattal dezinficiáljuk a hüvelyt. A megfelelően kitágult méhnyakon át vákuum szívóval, szükség esetén küret-kanállal fejezzük be a méhűr kiürítését. A 12. hétnél nagyobb vetélés két szakaszban zajlik le. Az első szakaszban burokrepedés történik, a második szakaszban a fájástevékenység hatására kilökődik a magzat és a lepény. A befejezése során tevékenységünk annak megfelelően alakul, hogy milyen szakaszban kapcsolódunk be a folyamatba. Az első szakaszban, Laminaria pálcát (szükség esetén többet is) helyezhetünk fel, majd fájáskeltő infúziók alkalmazásával segíthetjük elő a vetélés mihamarabbi befejeződését. A magzat távozása után szívóval és/vagy küret-kanállal ürítjük ki a méhet. A magzatot és a kaparékot fetopathológiai és/vagy szövettani vizsgálatra küldjük.

A beavatkozás veszélyei, lehetséges gyakoribb műtéti szövődmények: A fertőtlenítéshez, vagy az érzéstelenítéshez használt anyagokkal szembeni túlérzékenységi reakció jelentkezhet, mely szakszerű ellátással kezelhetők. A műtét során ritkán sérülhet a méh, a műtétet követően utóvérzés és fertőzés léphet fel. Méhfalsérülés esetén hastükrözés (laparoszkópia) és/vagy hasműtét elvégzésére is szükséges lehet, melynek során célunk a sérülés ellátása, de súlyos esetben a méh eltávolítására is rákényszerülhetünk. Terhességi szövet visszamaradása, illetve utóvérzés esetén, amennyiben a gyógyszeres kezelés eredménytelen, ismételt méhkaparásra kényszerülhetünk. A méhnyak sérülése, gyulladása is kialakulhat. Fertőzés kialakulásakor gyógyszeres kezelést alkalmazunk. A beavatkozás kapcsán a fogamzó képesség károsodhat.

A beavatkozás elmaradásának következményei: A terhességi szövet visszamaradása következtében elhúzódó vérzés, súlyos méh és/vagy kismedencei gyulladás alakulhat ki, valamint méhűri összenövések keletkezhetnek. A kezelés elmaradása meddőséghez vezethet, illetve a súlyosabb szövődmények szükségessé tehetik a méh és mindkét függelék eltávolítását is.

Bartholin-mirigy betegségei és műtéti megoldásuk

A beavatkozás célja: A Bartholin-mirigy mindkét oldalon a nagyajkak alsó harmadában elhelyezkedő váladékot termelő szerv. A kivezető cső elzáródás esetén folyadékgyülemet tartalmazó fájdalmatlan duzzanat (Bartholin-mirigy ciszta - tömlő), ennek befertőződése esetén fájdalmas genny gyülem (Bartholin-mirigy tályog) alakul ki. A beavatkozás célja tömlő esetén annak eltávolítása, tályog esetén a gennyes váladék kiürítése.

A beavatkozás technikája: A műtétet a beteg igényét és a műtéti megterhelést is figyelembe véve rövid idejű intravénás altatásban, vagy helyi érzéstelenítésben végezhetjük. Megfelelően végzett előkészítés (nyugtató tabletta, a húgyhólyag kiürítése) után Bartholin-mirigy tömlő esetén a tömlőt tokjával együtt kihámozzuk, majd a helyén kialakult üreget varratokkal megszüntetjük, és a bőrt egyesítjük. Szükség esetén csövet helyezünk be a váladék távozásának biztosítására. A Bartholin-mirigy fertőzése következtében kialakult tályogot (Bartholin-abscessus) szikével élesen megnyitjuk, tartalmát lebocsátjuk, a tályogot fertőtlenítő oldattal átöblítjük, majd a sebszéleket varrófonállal kifordítjuk, megakadályozva ezzel a tályogüreg túl korai bezáródását. A váladék levezetése céljából az üreget géz-csíkkal drenáljuk, amit a következő napon távolítunk el. Az eltávolított szöveteket szövettani vizsgálatra küldjük.

A beavatkozás veszélyei, lehetséges gyakoribb műtéti szövődmények: A fertőtlenítéshez, vagy az érzéstelenítéshez használt anyagokkal szemben túlérzékenységi reakció léphet fel, ami szakszerű ellátással kezelhető. Ritkán utóvérzés, gyulladás alakulhat ki, ami ismételt műtéttel, illetve antibiotikum kezeléssel gyógyítható.

A beavatkozás elmaradásának az esetleges veszélyei: A műtét elmaradása a panaszok fennmaradását illetve a kórfolyamat súlyosbodását okozza.

Méhnyakzáró műtét (cerclage) a terhesség alatt

A középidős vetélés és a koraszülés egyik oka lehet a méhnyak veleszületett, vagy szerzett elégtelensége. A kórkép lényege a belső méhszáj záró rendszerének nem megfelelő működése, csökkent záróképessége. Leggyakrabban korábbi trauma (pl. terhesség megszakítás során végzett műszeres méhszájtágítás), fertőzés, vagy a méhnyak alkati gyengesége okozza.

CERCLAGE.jpgA beavatkozás célja: A méhnyak-elégtelenség műtéti kezelése terhesség alatt. A méhnyakzáró (cerclage) műtét történhet megelőzés céljából (zárt méhnyak mellett, az előzményben szereplő középidős vetélés, koraszülés miatt), vagy gyógyító célból (a terhesség során idő előtt kinyílt méhnyak miatt). A beavatkozással megelőzhető a magzatburok idő előtti megrepedése, a középidős vetélés, illetve a koraszülés. A beavatkozás feltétele, hogy a méhizomzat nyugalomban legyen (ne legyenek görcsök), és ne legyen igazolható gyulladásos folyamat a szervezetben, továbbá negatív ultrahang vizsgálati eredmény.

A beavatkozás technikája: A műtétet rövid intravénásan érzéstelenítésben végezzük, steril műtéti körülmények között. A hüvely fertőtlenítését követően a méhnyak hámja alatt, megfelelő magasságban vezetett U-alakú öltéssel nem felszívódó fonalat húzunk át, majd azt megcsomózva zárjuk a méhnyakat. A műtétet követő időszakban rendszeresen ellenőrizzük a méhizomzat állapotát.

A beavatkozás veszélyei, lehetséges gyakoribb műtéti szövődmények, előnyök: A fertőtlenítéshez, vagy az érzéstelenítéshez használt anyagokkal szemben túlérzékenységi reakció jelentkezhet, ami szakszerű ellátással kezelhető. A magzatburkok gyulladása hüvelyi előkészítéssel csökkenthető, de kialakulása esetén vetéléshez, illetve koraszüléshez is vezethet.(pl.: idő előtti burokrepedés következtében). Ha a nyíló méhszájon a magzatburok előtüremkedik, a méhszáj zárása közben is megrepedhet a magzatburok (ezt óvatos visszahelyezéssel próbáljuk meg kivédeni). Műtét alatti burokrepedés ritkán, de előfordulhat. A beavatkozás sikerességi aránya 80-90%.

A beavatkozás elmaradásának esetleges veszélyei: A terápiás célból tervezett műtét elmaradásakor bekövetkező spontán burokrepedés esélye több mint 30 %.

A méhnyak kúpkimetszése (conisatio), és a méhnyak
amputációja

A beavatkozás célja: A méhnyak daganatos, illetve daganatmegelőző, valamint egyes nem daganatos betegségeinek (pl. krónikus gyulladás) hüvelyen keresztül történő műtéti gyógyítása, ami kúpkimetszés esetén a méhnyak szöveteinek részleges, míg amputáció esetében a szövetállomány teljes eltávolításával jár. A műtét diagnosztikus és/vagy terápiás célú lehet.

A beavatkozás technikája: A műtét elvégezhető a beteg igényének megfelelően helyi érzéstelenítésben, vagy rövid ideig tartó vénás altatásban, bizonyos esetekben gerincközeli érzéstelenítésben. A beteget a hólyag kiürítése után a http://www.cngof.asso.fr/D_IMAGES/PUFIC_05.GIFműtőasztalra fektetjük. A választott érzéstelenítési eljárás alkalmazását követően a hüvelyt feltárjuk majd fertőtlenítő oldattal kitöröljük, majd szikével kúp alakú szövetet távolítunk el a méhnyakból, ami tartalmazza a beteg területet. Az így eltávolított anyagot kórszövettani vizsgálatára küldjük.

A sebet felszívódó sebészi varrófonállal, esetenként elektromos égetéssel történt vérzéscsillapítással látjuk el. A méhszájba a sebváladék távozását biztosító, illetve a méhnyak összetapadását gátló csövet (déint) helyezünk be. A betegség jellegéből következően a műtétet kiegészítjük a méhnyak maradvány és vérzészavar esetén a méhtest nyálkahártyájának küretkanállal történő eltávolításával. Ezek a minták is szövettani feldolgozásra kerülnek. Méhnyakamputáció esetén szikével a teljes méhnyakat eltávolítjuk. Ennél a műtéti típusnál is szükség lehet a méhtest nyálkahártyájának küretkanállal történő eltávolítására.

A beavatkozás veszélyei, lehetséges gyakoribb műtéti szövődmények: A fertőtlenítéshez, vagy az érzéstelenítéshez használt anyagokkal szemben túlérzékenységi reakció jelentkezhet, ami szakszerű ellátással kezelhető. A műtét után igen ritkán utóvérzés léphet fel, ami tamponálást vagy vérzéscsillapító öltés behelyezését igényelheti. A műtétet követő késői időszakban gyulladás alakulhat ki, ami megfelelő kezelés (antibiotikum) alkalmazásával gyógyítható. Ritka késői szövődmény a méhnyak részleges vagy teljes elzáródása, ami menstruációs vér távozását nehezíti, illetve lehetetlenné teszi. A méhnyak műtéti feltágításával kezelhető ez a szövődmény. A műtétet követően kialakuló méhnyak rövidülés következményeként egy későbbi terhesség során a vetélés, illetve koraszülés kockázata fokozott.

Méhnyak-amputációt követően a terhesség során méhnyakzáró műtét indokolt lehet. Ezen műtétek következtében kialakult hegesedés miatt következő terhességnél gyakoribb a császármetszés, hüvelyi szülés során pedig a méhszáj sérülhet, ami miatt később méhszáj-plasztikára lehet szükség. Amennyiben az elváltozás kimetszése a szövettani lelet alapján nem az ép szövetben történt, újabb műtét válik szükségessé.

A műtét részét képző méhkaparás során a legnagyobb gondosság ellenére is - ritkán - a méhfalon áthatoló sérülés(ek) keletkezhetnek. Ez kórházi megfigyelést és szükség esetén hasi műtétet (hastükrözés és/vagy nyitott hasi műtét) vonhat maga után. A műtét során a célunk a sebzés zárása, azonban kivételes esetben a méh eltávolítására is kényszerülhetünk.

A beavatkozás elmaradásával kapcsolatos veszélyek: A műtét elmaradása esetén nem derül fény olyan rákmegelőző állapotra vagy már kialakult valódi rosszindulatú folyamatra, ami a későbbiekben a beteg életét is veszélyezteti a megkésve alkalmazott megfelelő kezelés miatt.

Császármetszés

A beavatkozás célja: A jelenleg fennálló, anyát és/vagy a magzatot érintő állapotban a magzat legbiztonságosabb és/vagy leggyorsabb megszületését biztosító eljárás, mely az anya és/vagy a magzat egészségi állapotának megőrzését a legoptimálisabb mértékben szolgálja.

A beavatkozás jellege: A magzat kiemelése az anyaméhből műtéti úton, az alhason illetve a méhen ejtett metszést követően. A beavatkozás során a méhlepény is eltávolításra kerül a köldökzsinór átvágása után.

CsászármetszésA beavatkozás technikája: A műtét előtt intravénás kanül (branüle) kerül behelyezésre karjába, mely általában a műtét után 24-48 órával kerül eltávolításra. A műtét történhet általános narkózisban (altatás), vagy ún. gerincközeli (spinális, vagy epidurális) érzéstelenítésben, melyről az aneszteziológus tájékoztatja Önt. Ez utóbbi esetben a műtét kezdete előtt az aneszteziológus meggyőződik róla, hogy az érzéstelenítés tökéletesen működik. A nyomás, érintés érzékelése megmaradhat, de fájdalmat nem fog érezni. A hólyagba állandó katéter kerül felhelyezésre, a vizelet folyamatos elvezetése, és a hólyagsérülés kockázatának csökkentése céljából. A katéter rendszerint a műtét másnapján kerül eltávolításra. A műtét átlagos ideje 30-40 perc. A bemetszés általában az un. „bikini vonalban” történik, 15-22 cm hosszan, se történhet függőleges irányban is, a ködök alatt, a hasfal középvonalában (alsó median hasmegnyitás). Ezt követően a méhen ejtett metszés után a magzat kiemelésre kerül. A magzat kiemelése során a hasfalra nyomást gyakorolnak, melyet érezhet. Az újszülött elsődleges ellátása után (életfunkciók ellenőrzése, szárítás, melegítés), amennyiben a magzat állapota megengedi átadásra kerül Önnek (ha a műtét altatásban történik, hozzátartozójának). E közben történik a lepény eltávolítása, a méh üregének ellenőrzése tapintással, majd a méh sebének varratokkal történő zárása. A hasi seb és a bőr közben rétegesen zárásra kerül. Néha szükség lehet vékony szilikoncső (drén) behelyezésére a hasfalba, a sebváladék elvezetése céljából, ami általában 24 órával a műtét után kerül eltávolításra. Ritkábban (pl. a koraszülések igen korai formáinál, a magzat harántfekvése, a méh rendellenes alakja esetén) a méh megnyitása nem a kötőszövetes szakaszon haránt irányban, hanem a méhtesten hosszanti irányban (korporális metszés) történik a magzat érdekében. Ezt a tényt a műtétet végző orvos Önnel közölni fogja, annak érdekében, hogy egy esetleges következő terhesség alkalmával a kezelőorvos figyelmét erre nyomatékosan felhívja.

A beavatkozás veszélyei, lehetséges szövődmények: A szövődmények gyakoriságát emelhetik bizonyos betegségek, a méh alaki rendellenessége, élvezeti szerek fogyasztása, túlsúlyosság, az előzményben szereplő hasműtétek és azok szövődményei. Ezekről feltétlenül tájékoztassa orvosát. Az általános műtéti kockázat része az esetleges vérátömlesztést is szükségessé tevő nagyobb vérvesztés, trombózis, embólia, illetve előfordulhat fertőzés, sebgennyedés, sebszétválás, vérömleny, vérszegénység. A műtéttel kapcsolatos ritka szövődmények és gyakoriságuk:

Méheltávolítás 1:1000; Húgyhólyagsérülés 1:1000; Húgyvezeték vagy bél sérülése 1:3000

Magzati sérülés (leggyakrabban apró, metszett bőrseb) 1:100

A műtét utáni történések: A műtét után a páciens általában az őrző kórterembe kerül. Folyadékot csak teljesen éber állapotban kap, enni csak a bélműködés megindulása után lehet. A műtét után a belek renyhébben működnek, ritkán el is záródhatnak, ha ezt gyógyszerrel nem sikerül megoldani, újabb műtétre is sor kerülhet. Húgyhólyagkatétert kb. 12 óráig fenn hagyjuk, a folyadékot az intravénás kanülön keresztül pótoljuk. Műtét után láz léphet fel. Normál esetben a műtét estéjén vagy másnapján gyermekágyas osztályra kerülhet. Panaszmentesség esetén 3-4 nap múlva otthonába bocsátjuk.

Várható következmények: A műtét után gyógyszerrel csillapítható hasi fájdalmak léphetnek fel, ezek később enyhülnek, szűnnek. Később letapadások alakulhatnak ki a hasban, amelyek időszakos fájdalommal járhatnak. További terhességekben magasabb a méhrepedés, a méhen belüli elhalás, az elöl fekvő, ill. kóros mélységben tapadó lepény kockázata, illetve ismételt terhesség vállalás esetén gyakrabban kerül sor császármetszés végzésére.

Milyen alternatív megoldás lehetséges? További várakozás, illetve a műtét javallatától függően hüvelyi szülés megkísérlése lehetséges, ez esetben viszont magzati és/vagy anyai tartós egészségkárosodás, illetve halál bekövetkeztének változó mértékű kockázatával kell számolni.

Mi a teendő beavatkozás után? Műtét után 6 hét múlva kontroll vizsgálaton jelentkezzen, panasz esetén azonnal. Addig kímélő életmód, ülőfürdő és nemi élet kerülése javasolt.

A műtét elmaradásának következményei: A császármetszés javallatától függően a magzatnál és/vagy Önnél tartós egészségkárosodás, illetve halál következhet be.

Gátmetszés

A BEAVATKOZÁS CÉLJA

A kitolási szak végén a feszes gát késleltetheti a magzat megszületését, illetve a fej kigördülése során a gátizomzat sérülhet. A hüvelyben hosszan stagnáló koponya a medencefenék izomzatának sérülését okozva későbbi következményként vizelet-visszatartási zavarokat és a méh illetve a hüvelyfal süllyedéséthez járulhat hozzá. A gátmetszés elvégzésétől az alábbi előnyök várhatóak. 1. Megnő a koponya kigördüléséhez rendelkezésre álló hely, ezért a gát, illetve a hüvelyfal sérülésének esélye jelentősen csökken. 2. Amennyiben mégis sérülés következne be – mely a legnagyobb elővigyázatosság ellenére sem kerülhető el – csökken a nemes szerveket (végbélzáró izom, végbél, húgycső, csikló) érintő sérülés esélye. 3. Csökken a medencefenék izmait érő traumás (mikro) sérülések esélye azáltal, hogy a gátmetszés következtében megnő a magzati fej rendelkezésére álló hely a hüvelyen történő áthaladás illetve kigördülés során. 4. Lerövidülhet a kitolási szak, így bizonyos esetekben a magzat születéskori állapota a gátmetszés elvégzésével jelentősen javítható. 5. Koraszülés, vállelakadás, vákuum extrakció esetén a gátmetszés elvégzése jelentősen hozzájárul az anyai sérülések elkerüléséhez és az újszülött állapotának javításához, ezért ezekben az esetekben a szakma szabályai is előírják a gátmetszés végzését.

HOGYAN TÖRTÉNIK A GÁTMETSZÉS ?

A gátmetszés elvégzése előtt helyi érzéstelenítő beadása történik. A gát feszülése és a tolófájások következtében e területen egyébként is csökken a fájdalomérzés, ezért a beavatkozás elvégzése minimális kellemetlenséggel jár, alig érezhető. A beavatkozást a szülést vezető orvos vagy a szülésznő végzi, mely során, a gáton egy kb. 3-4 cm-es bemetszést ejtenek. A gátmetszés sebét a szülést követően, szükség esetén további helyi érzéstelenítést alkalmazva a szülészorvos vagy szülésznő ellátja, a varratok behelyezését követően a gát visszanyeri eredeti állapotát. ESETLEGES SZÖVŐDMÉNYEK

A gátmetszés általánosságban alacsony kockázatú beavatkozás. Az esetleges szövődmények egy részről az általános műtéti kockázatból adódnak úgy, mint nagyobb vérvesztés, fertőzés, sebgennyedés, sebszétválás, vérömleny, vérszegénység, illetve hüvelyfal és végbélsérülés, magzati sérülés. Ez utóbbiak rendkívül ritkán előforduló szövődmények.

A MŰTÉT UTÁNI TÖRTÉNÉSEK

A gátmetszés rekonstrukciója a szülés után a szülőszobán azonnal megtörténik. A gyermekágyas osztályon a napi tisztálkodás során fontos a gát leöblítése tiszta vízzel, akár napjában többször is. Fájdalom esetén kérhet fájdalomcsillapítót, jegelést. Normál gyógyulás esetén nem szükséges a gát speciális kezelése, a rendkívül jó gyógyhajlam miatt ez a terület hamar regenerálódik. Varratszedésre általában a negyedik napon kerül sor. VÁRHATÓ KÖVETKEZMÉNYEK

A gátmetszés után a seb környékén fájdalom léphet fel, ezek a szülést követő napokban többnyire gyorsan enyhülnek, szűnnek. Későbbiekben az esetek döntő többségében nem kell maradandó következményekkel számolni. Ritkán gáttáji fájdalom, esetleg heges sebgyógyulás léphet fel. Ugyancsak rendkívül ritkán a gátmetszés hegében évek múlva endometriotikus csomó alakulhat ki.

MI A TEENDŐ BEAVATKOZÁS UTÁN?

Műtét után 6 hét múlva kontroll vizsgálaton jelentkezzen, panasz esetén azonnal. Addig kímélő életmód, ülőfürdő és nemi élet kerülése javasolt.

A MŰTÉT ELMARADÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI

A gátmetszés javallatától függően a magzatnál és/vagy Önnél egészségkárosodás, esetenként ennek tartós formája következhet be.

Méhtükrözés (hiszteroszkópia)

A beavatkozás célja: A hiszteroszkópia diagnosztikus és terápiás céllal végezhető műtét. Segítségével a méh üregében lévő elváltozásokról tájékozódhatunk, illetve ezen elváltozások műtéti megoldását is elvégezhetjük. Hiszteroszkópia javasolt meddőség, méhűri sövény, idegen test, polipus, mióma, vérzészavar esetén, szövettani anyagvétel, méhnyálkahártya eltávolítása, illetve művi meddővé tétel céljából.

hsc.jpgA beavatkozás technikája: A műtétet a beteg igényének megfelelően rövid idejű intravénás vagy mély, gépi altatásban, esetenként  helyi érzéstelenítésben végezhetjük, enyhe nyugtatókkal kombinálva. Megfelelően végzett előkészítés (nyugtató tabletta, a hólyag kiürítése) után a beteget a műtőasztalra fektetjük, majd a választott érzéstelenítési eljárás elvégzését követően végezzük el a műtétet. A hüvely feltárását követően azt fertőtlenítő oldattal átmossuk, a méhnyakat fémpálcákkal, szükség esetén megelőzően lamináriával (nedvesség hatására duzzadó pálca) megfelelő méretűre tágítjuk (8mm), majd a hiszteroszkópos eszközt folyamatos folyadékáramlás biztosítása mellett a méhnyakon át a méhűrbe vezetjük. Azokban az esetekben, amikor diagnosztikus beavatkozást végzünk, a méhszáj tágítása nélkül is elvégezhető a vizsgálat. A műtét során láthatóvá válik a méh belfelszíne, a szükséges beavatkozást (a polip, vagy a mióma eltávolítását, az összenövések oldását, a méhnyálkahártya eltávolítását, a petevezetetékek átjárhatóságának vizsgálatát) szemellenőrzés mellett biztonsággal végezhetjük el. Az eltávolított szöveteket szövettani vizsgálatra küldjük.

A beavatkozás veszélyei, lehetséges gyakoribb műtéti szövődmények: A fertőtlenítéshez, vagy az érzéstelenítéshez használt anyagokkal szemben túlérzékenységi reakció jelentkezhet, ami szakszerű ellátással kezelhető. A műtét során ritkán sérülhet a méhfal és egyéb szervek (bél, húgyhólyag, erek, stb.), a műtétet követően utóvérzés és fertőzés léphet fel. A méhfal sérülés esetén hastükrözés (laparoszkópia) és/vagy nyitott hasi műtét elvégzésére is szükség lehet, melynek során célunk a méh megtartása, a sérülés ellátása, kivételes esetben azonban a méh eltávolítására kényszerülhetünk. Bő vérzés esetén vérzéscsillapításra koagulációt (égetést) használhatunk, a méhűrbe tamponálás céljából felfújható ballonú Foley katétert is felhelyezhetünk. Amennyiben a műtét során a vérveszteség megkívánja, transzfúzió (vérátömlesztés) adása válhat szükségessé. Kismedencei gyulladás (méh, petevezeték, petefészek) kialakulása esetén széles spektrumú antibiotikum- és gyulladás gátló kezelést alkalmazunk.

A beavatkozás elmaradásának esetleges veszélyei: A beteg panaszai továbbra is fennállnak. A méhűrben látható elváltozások felismerésének elmaradása a gyógyítás elmaradását eredményezi. A műtétet teljesen kiváltó más eljárás nincs, adott esetben részben kiválthatja a beavatkozást a méhkaparás vagy a méh eltávolítása pl. vérzészavar esetén.

Hüvelyfal kimetszés (részleges vaginectomia)

A műtét javallatát a hüvelyfalból kiinduló jóindulatú elváltozások (izom-, vagy kötőszövet eredetű képletek), daganatmegelőző állapotok, illetve a hüvelyhám rosszindulatú daganatai képezik.

 

A beavatkozás célja: A hüvelyfalból kiinduló daganatos elváltozás eltávolítása diagnosztikus és/vagy terápiás célból.

 

A beavatkozás technikája: A műtétet az altatóorvos által kiválasztott, és Önnel egyeztetett gerinc közeli érzéstelenítésben, vagy teljes gépi altatásban végezzük. Műtéti előkészítés (szeméremszőrzet leborotválása, nyugtató adása) után műtőasztalon, az érzéstelenség beálltát követően a szeméremtestet és a hüvelyt fertőtlenítő oldattal mossuk le, majd a húgyhólyagba katétert vezetünk fel. A hüvelyt feltárjuk, majd a betegség kiterjedésének megfelelő nagyságú hüvelyfalrészletet távolítunk el. A keletkezett sebet öltésekkel zárjuk, a hüvelybe géz csíkot helyezünk. A szövettani vizsgálat lelete alapján döntünk a további beavatkozás szükségességéről.

 

A beavatkozás veszélyei, lehetséges gyakoribb műtéti szövődmények: A fertőtlenítő-, vagy az altatószerekkel szemben túlérzékenységi reakció léphet fel. A műtétet követő korai időszakban utóvérzés, vérömleny kialakulása, sebgennyedés, sebszétválás fordulhat elő, ami gyógyszeres kezelést és/vagy újabb műtéti beavatkozást tesz szükségessé.

 

A beavatkozás elmaradásának esetleges veszélyei: A műtét elmaradása betegség súlyosbodását a panaszok fennmaradását okozhatja. Sor kerülhet rosszindulatú daganat kialakulására vagy annak tovaterjedésére is.

Hüvelyi méheltávolítás

A beavatkozás célja: A műtétet jóindulatú betegségek (pl. mióma, rendellenes vérzések, krónikus alhasi fájdalom, a méh süllyedése, előesése), valamint rákmegelőző állapotok miatt végezzük. A műtét ellenjavallatát képezheti a méh kötöttsége, a méhfüggelékek betegségei, a szűk hüvely, előzetes hasi műtétek és a mióma túlzott.

A beavatkozás jellege: A méh hüvelyi úton történő eltávolítása előnyösebb a hasi méheltávolításnál, mivel kisebb megterhelést jelent, rövidebb a kórházi tartózkodás, gyorsabb a gyógyulás, nem kell számolni a hasfali seb szövődményeivel. Hátránya, hogy az egyéb hasi szervek nem tekinthetők át, valamint a hosszabb hüvelyi manipuláció miatt nagyobb valószínűséggel lehet számítani a hüvely csonk műtét utáni gyulladására.

VAGTOT.jpgA beavatkozás technikája: A műtétet az altatóorvos által kiválasztott és Önnel egyeztetett gerinc közeli érzéstelenítésben vagy teljes gépi altatásban végezzük. Műtéti előkészítés (szeméremszőrzet leborotválása, beöntés, nyugtató adása) után műtőasztalon, az érzéstelenség beálltát követően a szeméremtestet és a hüvelyt fertőtlenítő oldattal mossuk le, majd a húgyhólyagba katétert vezetünk fel. A méhet (és szükség esetén a méhfüggelékeket is) a hüvelyen keresztül eltávolítjuk. A méh süllyedése esetén a hüvelyboltozatot a méhet korábban tartó szalagokhoz rögzítjük. A hüvely sebét öltésekkel zárjuk. Esetenként a sebbe műanyag csövet (drént) rögzítünk, ami a felgyülemlő hasi váladékot vezeti le. A drént általában a műtét után 1-2 nappal távolítjuk el. Amennyiben vizelettartási zavar, vagy hüvelyfali süllyedés azt indokolja, a műtétet mellső és/vagy hátsó hüvelyfali plasztikával, esetleg szalag vagy cystocele háló beültetésével is kiegészítjük. Komplikáció esetén (erős vérzés, a méh eltávolításának előre nem látható sikertelensége) a műtétet hasi metszésből folytatjuk.

A beavatkozás veszélyei, lehetséges szövődmények: A szövődmények gyakoriságát emelhetik az egyéb betegségek, gyógyszerszedés, élvezeti szerek fogyasztása, túlsúlyosság, az előzményben szereplő műtétek és azok szövődményei. Ezekről feltétlenül tájékoztassa orvosát. Műtét alatti szövődmények: a fertőtlenítő- vagy az altatószerekkel szembeni túlérzékenységi reakció fordulhat elő. Igen ritkán sérülhet a húgyhólyag, a húgyvezeték és valamelyik bélszakasz. Vérzés léphet fel a kismedence igen bő vérellátású területeiről. Ezek ellátása (amennyiben felismerésre kerülnek) a műtét során megoldható, azonban komolyabb szövődmény esetén hasműtétre is kényszerülhetünk. Műtét utáni korai időszakban lehetséges szövődmények: a spontán vizelési funkció megváltozása, nehezítettsége; fertőzés, sebgennyedés, vérszegénység, utóvérzés, bélműködési zavarok, húgyúti fertőzés, hashártyagyulladás, izzadmány vagy vérömleny keletkezése a hüvelycsonkban, az alsó végtagok mozgatásának nehezítettsége. Ezek a szövődmények ritkán fordulnak elő, ellátásuk gyógyszeres, vagy újabb műtéti kezeléssel megoldható. A tartósabb ágyhoz kötöttség miatt tüdőgyulladás, az alkalmazott véralvadásgátló kezelés ellenére ritkán trombózis (vérrögösödés) és embólia (keringés elakadás) is előfordulhat. A műtét utáni késői időszakban lehetséges szövődmények: igen ritkán a hasi szervek összetapadása miatt krónikus fájdalom, bélelzáródás, sipolyképződés (a belek és/vagy a húgyutak és a hasüreg vagy a hüvely között) alakulhat ki. A hüvely süllyedése kiújulhat, hüvely előesés léphet fel, ami ismételt műtétet tesz szükségessé.

Műtét utáni történések: Inni csak teljesen éber állapotban kap, enni csak a bélműködés megindulása után. A műtét után a belek renyhébben működnek, ritkán el is záródhatnak, ha ezt gyógyszerrel nem sikerül megoldani, újabb műtétre is sor kerülhet. A hólyag katéterét minimum 24 óráig hagyjuk fenn, a folyadékot állandó vénás kanülön keresztül pótoljuk. Műtét után hőemelkedés, láz léphet fel.

Várható következmények: A műtét után gyógyszerrel csillapítható has fájdalmak léphetnek fel, ezek később enyhülnek, majd megszűnnek. A hasüregi szervek összetapadása miatt a későbbiekben időszakos fájdalom jelentkezhet. Egyoldali petefészek eltávolítás hormonális kiesést nem okoz. Mindkét petefészek eltávolítása hormon kiesési tüneteket okozhat, amik azonban hormonpótló gyógyszerek adásával kivédhetők. A visszamaradó hüvely közösülésre alkalmas, a műtétet követően szexuális szokásain nem kell változtatnia, de havi vérzés és fogamzás nem várható.

Alternatív megoldások: Amennyiben a méh eltávolítása hüvelyi úton nem lehetséges, vagy műtét közben komplikáció lép fel, a méhet hasi úton távolítjuk el. A hüvelyi műtét alternatívája lehet a hastükrözés (laparoscopiás hysterectomia), vagy annak segítségével végzett (laparoscoppal aszisztált) hüvelyi méheltávolítás. A rendellenes vérzés miatt tervezett méheltávolítás kiváltható a méhtükrözés (hiszteroszkópia) során végzett teljes méhnyálkahártya kiirtással (endometrium abláció). A mióma miatt tervezett méheltávolítás alternatívája a miómagöb eltávolítása és a méh megmentése, bizonyos esetekben a méhet ellátó erek radiológiai módszerekkel történő elzárásával (az artéria uterinák szelektív katéteres embolizációja) megkísérelhető a miómagöb megkisebbítése.

Teendők a beavatkozás után: A műtét során eltávolított szöveteket kórszövettani vizsgálatra küldjük. Az eredményéért az előre megbeszélt időpontban fáradjon vissza osztályunkra. Kontroll vizsgálatra a műtét után 6 héttel, panasz esetén azonnal jelentkezzen. Addig kímélő életmód javasolt, az ülőfürdő és a nemi élet tilalmával.

A műtét elmaradásának következményei Fennálló panaszai tovább fokozódhatnak, további egészségromlás következhet be, esetleges rosszindulatú elfajulás is létrejöhet.

Hasi méheltávolítás

Hasi méheltávolítás alatt a méh hasi műtét útján történő eltávolítását értjük. Bizonyos esetekben, amikor a betegség csak a méhtestet érinti, elegendő lehet a méhtest izolált eltávolítása (méhtest amputáció) is. Ilyenkor a méhnyak a helyén marad, a medencefenék anatómiája nem változik meg. A hasi méheltávolítás javallatát jó- és rosszindulatú betegség egyaránt képezheti. A leggyakoribb jóindulatú betegségek: mióma (simaizom-daganat), visszatérő és gyógyszeres kezelésre nem reagáló vérzészavar, endometriózis, ennek a méhre korlátozódó formája az adenomiózis, kismedencei gyulladások, krónikus kismedencei fájdalom.

hysterectomia.jpgA beavatkozás technikája: A műtét légcsövön keresztül végzett altatásban történik. Műtéti előkészítés (szeméremszőrzet leborotválása, beöntés, nyugtató adása) után műtőasztalon, a már alvó betegnél, a hasfalat és a hüvelyt fertőtlenítjük. A húgyhólyagba katétert helyezünk fel, amit legalább 24 óráig tartunk fenn. A has megnyitása jóindulatú elváltozás esetén általában a szeméremszőrzet vonalában vezetett harántmetszéssel történik. Extrém méretű elváltozások esetén a köldök alatt a középvonalban, vagy a köldök fölé is meghosszabbított hosszanti metszésből hatolunk a hasüregbe. A műtéti javallattól függően a méh eltávolítását kiegészíthetjük az egyik, vagy mindkét petevezeték, illetve petefészek eltávolításával, amit befolyásol a beteg kora és erre vonatkozó műtét előtti kérése is. Az eltávolított szerveket, szöveteket kórszövettani vizsgálatra küldjük. A műtét végén, az esetlegesen felgyülemlő folyadék elvezetése céljából, műanyag csövet rögzítünk a hasüregbe, amit a műtét utáni napon-napokban távolítunk el. A hasfali sebet varratokkal egyesítjük.

A beavatkozás veszélyei, lehetséges gyakoribb műtéti szövődmények: Műtét alatti szövődmények lehetnek: a fertőtlenítőszerekkel vagy az altatószerekkel szembeni túlérzékenységi reakció. Igen ritkán sérülhetnek a belek, a húgyhólyag és a húgyvezeték is. Vérzés léphet fel a kismedence igen bő érellátású területeiről. Nagyobb vérveszteség esetén vérátömlesztés (transzfúzió) válhat szükségessé. Műtét után a korai időszakban jelentkező szövődmények lehetnek: hányinger, hányás, hasi fájdalom, utóvérzés, bélműködési zavarok, húgyúti fertőzés, hashártyagyulladás, izzadmány vagy vérömleny keletkezése a hüvelycsonkban, hasfali seb gyógyulási zavara, a bőrérzés zavarai. Ezek a szövődmények ritkán fordulnak elő, gyógyszerekkel vagy ismételt műtéti beavatkozással gyógyíthatók.

Az alkalmazott véralvadásgátló kezelés ellenére ritkán előfordulhat trombózis és embólia (véralvadék képződése és tüdőbe jutása) is. Műtét utáni késői időszakban jelentkező lehetséges szövődmények: hasfali sérv; hasűri összenövések miatti krónikus fájdalom, esetleg bélelzáródás; sipolyképződés a vizeletelvezető rendszer és a hasüreg, vagy a hüvelycsonk között. Ezek igen ritkán előforduló szövődmények.

Műtét utáni történések: Inni csak teljesen éber állapotban kap, enni csak a bélműködés megindulása után. A műtét után a belek renyhébben működnek, ritkán el is záródhatnak, ha ezt gyógyszerrel nem sikerül megoldani, újabb műtétre is sor kerülhet. A húgyhólyag katéterét minimum 24 óráig hagyjuk fenn, a folyadékot állandó vénás kanülön keresztül pótoljuk. Műtét után hőemelkedés, láz léphet fel. Panaszmentesség esetén általában 3-5 nap múlva bocsátjuk otthonába.

A beavatkozás következményei: A méheltávolítás miatt a jövőben menstruáció nem fog jelentkezni, terhesség nem fordulhat elő. Egyoldali petefészek-eltávolítás hormonális kiesést nem okoz. Mindkét oldali petefészek eltávolítása hormonkiesési tüneteket okozhat a menopausa előtt, melyek azonban hormonpótló gyógyszerek adásával kezelhetőek. A méheltávolítás a szexuális életben általában nem okoz hátrányt.

Alternatív megoldások A hasi műtét alternatívája lehet a hastükrözés során (laparoscopos), vagy annak segítségével végzett (laproscoppal asszisztált hüvelyi) méheltávolítás. A rendellenes vérzés miatt tervezett méheltávolítás kiváltható a méhtükrözés (histeroscopia) során végzett teljes méhnyálkahártya kiirtással (endometrium abláció). A mióma miatt tervezett méheltávolítás alternatívája a miómagöb eltávolítása és a méh megmentése, bizonyos esetekben a méhet ellátó erek radiológiai módszerekkel történő elzárásával (az artéria uterinák szelektív katéteres embolizációja) megkísérelhető a miómagöb megkisebbítése.

Teendők a beavatkozás után: A műtét során eltávolított szöveteket kórszövettani vizsgálatra küldjük. Az eredményéért az előre megbeszélt időpontban fáradjon vissza osztályunkra. Kontroll vizsgálatra a műtét után 6 héttel, panasz esetén azonnal jelentkezzen. Addig kímélő életmód javasolt, az ülőfürdő és a nemi élet tilalmával.

A beavatkozás elmaradásának esetleges következményei: A műtéti beavatkozás elmaradásának esetleges veszélyei betegségektől függően

  • mióma esetén: fájdalom, vérszegénységet okozó vérzési zavar, a mióma elhalása
  • gyorsan növő mióma hátterében igen ritkán rosszindulatú daganat is lehet
  • gyulladás esetén: az egész hasüregre kiterjedő gyulladás
  • endometriózis esetén: meddőség, fájdalom, kismedencei összenövések, petefészekciszta
  • rosszindulatú daganatok esetén: a daganat terjedése, ami életet veszélyeztető állapotot idéz elő
  • a kezdeti panaszok fennmaradása

A méhnyak magasfrekvenciájú eszközzel végzett
kimetszése (loop-conisatio)

A beavatkozás célja: A méhnyak daganatmegelőző, valamint nem daganatos betegségeinek műtétes gyógyítása, ami a méhnyak szöveteinek részleges eltávolításával jár. A műtét diagnosztikus és/vagy terápiás célú lehet.

A beavatkozás technikája: A műtét elvégezhető a beteg igényének megfelelően helyi érzéstelenítésben, vagy rövid ideig tartó vénás altatásban. A beteget a hüvelyi műtéteknél szokásos előkészítés – esetenként loop.jpgnyugtató tabletta, a hólyag kiürítése - után a műtőasztalra fektetjük. A választott érzéstelenítési eljárás alkalmazását követően fertőtlenítő oldattal a hüvelyt fertőtlenítjük, majd feltárjuk. A méhnyakból felületes szövetrészt vagy kúp alakú szövetmintát távolítunk el dróthurokhoz (kacshoz) hasonló alakú magasfrekvenciájú rádióhullámot kibocsátó eszköz alkalmazásával. A magasfrekvenciájú eszközzel történt vágás során egyidejűleg azonnali vérzéscsillapítás is történik, ami öltések behelyezését általában feleslegessé tesz, így a sebfelszín nyitott marad s így hámosodik, az élettanihoz hasonló eredménnyel. Az elváltozás jellegétől függően a műtétet ki kell egészíteni anyagminta vételével a méhnyakból (cervix abrázió). Az eltávolított kúp alakú, vagy lapos szövetmintát, valamint a méhnyak kaparékot kórszövettani vizsgálatra küldjük. Az eljárás hátránya az, hogy a sejtek hőkárosodása miatt némely esetben nem ítélhető meg a metszett szél szövettani épsége. Emiatt újbóli műtét válhat szükségessé a betegség biztos eltávolítása érdekében.

A beavatkozás veszélyei, lehetséges gyakoribb műtéti szövődmények: A fertőtlenítéshez, vagy az érzéstelenítéshez használt anyagokkal szemben túlérzékenységi reakció jelentkezhet, ami szakszerű ellátással kezelhető. A műtétet követően utóvérzés léphet fel, mely esetén ismételt vérzéscsillapításra van szükség, esetlegesen öltés(ek) behelyezésével. A műtétet követő késői időszakban gyulladás alakulhat ki, ami megfelelő eljárások (antibiotikumok és azt tartalmazó hüvelykúpok) alkalmazásával gyógyítható. A beavatkozás a fogamzó képesség csökkenését, a méhszáj szűkületét okozhatja. Ha a méhszájszűkület miatt a méhűrben a menstruációs váladék pangása alakul ki, a méhszáj tágítása válik szükségessé.

A beavatkozás elmaradásával kapcsolatos veszélyek: Az eljárás elmaradása esetén a daganatmegelőző állapotból esetlegesen rosszindulatú sejtburjánzás alakulhat ki.

A beavatkozás lehetséges alternatívái: méhnyak biopszia (diagnosztikus értéke a loop conisatioét nem éri el), hidegkés-, laser conisatio.

Hastükrözés (laparoszkópia)

A beavatkozás célja: A hastükrözés (laparoszkópia) a legkorszerűbb vizsgáló és gyógyító eljárások egyike, amelynek révén egyszerűbbé és gyorsabbá válik egy-egy betegség pontos megállapítása, és az esetek jelentős részében – a hagyományos nyitott hasi műtét elvégzése nélkül –gyógyítása is. Különösen olyan esetekben indokolt a diagnosztikus beavatkozás, amikor más módszerekkel nem sikerül a kórismét felállítani. A beavatkozást meddőségi kivizsgálás, méhen kívüli terhesség gyanúja, petefészek eredetű endokrin zavarok, tisztázatlan eredetű kismedencei fájdalom, endometriosis, kismedencei gyulladásos folyamatok, a belső nemi szervek fejlődési rendellenessége, a nemi szervek sérülése (méhfal sérülés, hüvely traumás sérülése, stb.) esetén, valamint a rosszindulatú nőgyógyászati daganatok stádiumának pontos meghatározása céljából végezzük. A diagnózis felállítását követően döntünk a kezelés módjáról, ami lehet operatív laparoszkópos beavatkozás, nyitott hasi műtét (laparotomia), vagy gyógyszeres kezelés a műtétet követő időszakban. Terápiás célból végezzük a műtétet: művi meddővé tétel, valamint más vizsgáló módszerekkel már egyértelműen diagnosztizált kórképek (petefészek ciszta, méhen kívüli terhesség, endometriosis, kismedencei gyulladás és/vagy tályog, mióma, előzetes hasi műtétek utáni összenövések, rosszindulatú daganatok) esetén.

A beavatkozás technikája: A műtét légcsövön keresztül végzett altatásban történik. A hasfal, a szeméremtest és a gát bőrét, valamint a hüvelyt fertőtlenítőszerrel csírátlanítjuk; a húgyhólyagba állandó katétert helyezünk, majd a méhbe mozgató eszközt rögzítünk. A köldökben 1-2 cm-es metszést ejtünk és egy speciális tű, vagy trokár segítségével a hasüreget széndioxid-gázzal töltjük fel, amire a hasüregi képletek egymástól elválasztódnak. A köldökben ejtett nyíláson keresztül vezetjük be a tájokozódást biztosító optikai eszközt, a laparoszkópot. Az optikához videokamerát csatlakoztatunk, a vizsgált terület képe monitoron jelenik meg. Ezáltal lehetővé válik a méh, a petevezetékek és a petefészek, valamint a teljes hasüreg megtekintése, és szükség szerint a műtét elvégzése. A szeméremtest felett, szükség szerint 2-3, egyenként 5-10 mm-es metszésből további eszközöket vezetünk a hasüregbe szem ellenőrzése mellett, amire a megfelelő feltáráshoz, a mintavételhez, illetve egyéb műtéti beavatkozás elvégzése céljából van szükség. Nagyobb szövetek, szervek (mióma, méh) kivétele esetén az egyik segédtrokár nyílását meghosszabbítjuk, ezen keresztül, esetenként daraboló eszközzel távolítjuk el a képletet. A petevezetékek átjárhatóságát a méhbe vezetett eszközön keresztül befecskendezett metilénkék oldattal ellenőrizzük. Az esetek többségében, a műtét jellegétől függően a hasüregbe műanyag csövet rögzítünk, amit a műtét utáni napokban távolítunk el. A műtét időtartama általában 30-80 perc. Nagyobb beavatkozások (mióma műtét, méheltávolítás, kiterjedt endometriózis kezelése) esetében ez az idő több órára is meghosszabbodhat. A műtét végén a széndioxidot kiengedjük a hasüregből és a hasfali metszéseket öltésekkel vagy ragasztással egyesítjük.

A műtét utáni időszak: Ébredéskor lényeges fájdalmat nem fog érezni, amennyiben fájdalomcsillapítóra lenne szüksége, azt az osztályos nővértől kapja meg. Az ébredést követő néhány órán belül az infúziót megszüntetjük, majd az osztályos nővér tudomásával és segítségével felkelhet. Folyadékot fogyasztani és étkezni csak teljesen éber állapotban szabad. A műtét utáni időszakban jelentkező gyakoribb (általában 1-2 nap alatt spontán megszűnő) panaszok:

  • Enyhe hányinger (a beavatkozás és/vagy altatás következménye);
  • Fájdalom a vállakban és a nyakban, izomláz (a rekesz alatt meggyűlt széndioxid-gáz okozza);
  • Fájdalom a hasfalban a laparoszkóp és/vagy segédeszközök bevezetésének a helyén;
  • Kaparó fájdalom a torokban (a lélegeztető tubus bevezetésének következménye);
  • Enyhe menstruációs görcsöknek megfelelő fájdalom az alhasban (a méhen, ill. annak környezetében végzett beavatkozás következtében);
  • Néhány napig tartó kevés vérezgetés (a méh mozgatását szolgáló eszköz okozta tünet; esetleg petefészek ciszta eltávolítása, méhen kívüli terhesség kezelése után is jelentkezhet).

A beavatkozás veszélyei, lehetséges gyakoribb műtéti szövődmények: A laparoszkópia a betegek túlnyomó többségében komplikáció mentes. Nemzetközi vizsgálatok adatai alapján a komolyabb szövődmények gyakorisága nem haladja meg az 1-2%-ot. A komplikációk számát emelhetik bizonyos betegségek, élvezeti szerek fogyasztása, soványság, túlsúlyosság, a kórelőzményben szereplő műtétek és azok szövődményei. Ezekről feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát. Az általános műtéti kockázat része a fertőtlenítéshez használt anyagokkal szemben jelentkező túlérzékenységi reakció; a húgyhólyag katéter alkalmazását követően kialakuló húgyúti fertőzés; az esetleges vérátömlesztést is szükségessé tevő nagyobb vérvesztés; az alkalmazott véralvadásgátló kezelés ellenére előforduló vérrögösödés (trombózis) és a véralvadék okozta keringés elakadás (embólia); a műtéti fektetésből adódó átmeneti perifériás idegsérülés; valamint előfordulhat hashártyagyulladás, sebgennyedés, sebszétválás, vérömleny, vérszegénység. A sajátságos műtéti technikából adódóan a laparoszkópos eszköz bevezetése során sérülhetnek a hasüregi szervek és a hashártya mögötti terület, valamint a tényleges beavatkozás során a belek, a húgyhólyag, a húgyvezeték és a hasi erek. A ritkán előforduló szövődmények rendszerint már a hastükrözés során felismerésre kerülnek, ellátásuk a műtét kiterjesztését vonja maga után (áttérés nyitott hasi műtétre –szükség esetén középvonali hasmetszésből-; bélsérülés esetén az adott bélszakasz átmeneti kivezetése a hasfalon keresztül; érsérülés esetén a sérült szakasz pótlása protézissel). A töltőgáz alkalmazásával kapcsolatos szövődmény lehet a gázembólia, a légmell, az átmeneti hypercapnia (széndioxid feldúsulása a vérben), valamint a bőralatti szövetekben felgyülemlő széndioxid által okozott gázgyülem (subcutan emphysema). Ritkán előfordul, hogy a laparoszkópia műtéttechnikailag nem kivitelezhető (pl. előzetes műtétek után kialakult kiterjedt hasüregi összenövések miatt). Azt, hogy ilyenkor nyitott hasi műtétet végzünk, vagy eltekintünk a beavatkozástól, befolyásolja a beteg műtét előtt kikért ez irányú véleménye, kérése, valamint az adott betegség jellege is.

Csak kivételesen fordul elő, hogy a szövődmény nem ismerhető fel a műtéti beavatkozás idején (leggyakrabban a nagyfrekvenciás áramot használó sebészeti eszközök által okozott termikus károsodás – bél- és húgyvezeték sérülés – esetén fordul elő). Ezért, ha a műtétet követő napokban, otthonában erősebb hasi fájdalmat érez, hasa puffadni kezd, vagy lázas lenne, újrafelvétele válik szükségessé. A műtéttel kapcsolatos súlyos szövődmények és gyakoriságuk:

Ismételt műtét szövődmény miatt 1,0 – 2,0 : 1000

Bélsérülés 0,6 – 4,3 : 1000

Érsérülés 0,1 – 1,1 : 1000

Húgyhólyag és húgyvezeték sérülés 0,3 – 1,8 : 100

Sérv kialakulása a behatolási helyeken 0,1 – 3,0 : 100

Műtéttel kapcsolatos halálozás 1,0 – 3,0 : 100 000

A nemzetközi szakirodalom adatai alapján felsorolt valószínűségi arányok természetesen csak durva becslést adhatnak, mivel az egyes szövődmények gyakorisága jelentősen változik a laparoszkóposan végzett műtét típusától függően is. (Pl. az érsérülések gyakorisága jelentősen magasabb a táblázatban olvashatónál a rosszindulatú daganatok esetén végzett nyirokcsomó eltávolítások kapcsán, de lényegesen alacsonyabb annál, a petefészek ciszták eltávolítása kapcsán).

A beavatkozás elmaradásának esetleges veszélyei: Míg a módszer alkalmazásával elkerülhetőek a fel nem ismert és tévesen kórismézett betegségek, valamint azok szövődményei, addig el nem végzése ezek gyakoriságát növeli. A diagnosztikus hastükrözés más módszerrel nem helyettesíthető. A műtét elmaradásával a beteg panaszai továbbra is fennállnak.

A méhfüggeléken végzett műtét hastükrözés
(laparoszkópia) útján

A méhfüggelékeken (petefészkek és petevezetékek) végzett műtétek javallatát számos megbetegedés képezheti. Ezek közül a leggyakoribbak a különböző eredetű petefészek tömlők (ciszták), az endometriózis, a petefészek jóindulatú daganatai és hormonális zavarai, a függelékek gyulladásos (akut és krónikus) betegségei, a méhen kívüli terhesség, a méhfüggelék kocsánycsavarodása, valamint a fogamzó képesség helyreállítását célzó műtétek.

A beavatkozás célja: A kivizsgálás során megállapított méhfüggelék betegség kezelése hastükrözés (laparoszkópia) útján. A beavatkozás módját és mértékét a műtét során talált lelet határozza meg. Jóindulatú betegség esetén a kóros képlet eltávolítása, illetve a kórállapot teljes megszüntetése mellett maximálisan törekszünk az ép szövetek megőrzésére. Rosszindulatú betegség esetén célunk az érintett szervek, szövetek teljes eltávolítása. A műtét kiterjesztése (a méh és mindkét függelék, a nyirokcsomók és nyirokerek, valamint a cseplesz eltávolítása) a beavatkozás során végzett szövettani vizsgálat eredménye alapján történik. Kiterjesztett műtét esetén hasműtétre térünk át.

A beavatkozás technikája: A műtéti technika megegyezik a HASTÜKRÖZÉS című tájékoztatóban leírtakkal (lásd lejjebb). Petefészek műtétek: Tömlő esetén a petefészek tokját megnyitjuk, és a tömlőt kihámozzuk. Szükség esetén a nyílást varratokkal egyesítjük. Jóindulatú daganat esetén a képletet az épben vezetett metszéssel kivágjuk (rezekció). Hormonális zavar (PCO szindróma) esetén elektromos eszközzel több helyen roncsoljuk a kéregállományt, vagy ékalakú kimetszést végzünk. Súlyos károsodással járó elváltozás, illetve rosszindulatúság gyanúja esetén a teljes petefészket eltávolítjuk. A petefészek-ciszta megrepedése súlyos hasüregi vérzéssel is társulhat. Ilyenkor a vérzést elektromos égetéssel, vagy öltéssel szüntetjük meg. Petevezeték műtétek: Az elzáródott petevezeték hasűri szájadékát megnyitjuk, hőkezeléssel vagy öltéssel kifordítjuk. A petevezeték körüli összenövéseket elektromos eszközzel átvágjuk. A kürtöt eltávolítjuk, ha fala hegesen megvastagodott, deformálódott. Függelék műtétek: A kocsánycsavarodott függeléket visszaforgatjuk eredeti helyzetébe, majd - amennyiben a vérkeringés megfelelő - megszüntetjük a kiváltó okot (tömlő kihámozása, folyadékkal telt méhkürt eltávolítása). A vérkeringés teljes, tartós megszűnése esetén a függelék eltávolítása válik szükségessé. Kismedencei gyulladás: Akut gyulladás esetén a gyulladásos izzadmányból tenyésztés céljából mintát veszünk, az elhalt szöveteket eltávolítjuk, a teljes hasüreget jódos mosófolyadékkal átmossuk. Tályogképződéssel járó esetekben gyakrabban kényszerülünk a szervek eltávolítására. A műtét végén a hasüregben műanyag csövet (drént) hagyunk vissza a váladék utólagos levezetésére. Endometriózis: Endometriózisnak nevezzük azt a betegséget, amikor a méhnyálkahártya (endometrium) nem csak a méh üregében található, hanem egyéb helyeken is megtelepszik (méhfal, petefészek, petevezeték, hashártya, belek, húgyhólyag, húgyvezeték). Leggyakrabban a petefészekben, a méh függesztő szalagjain és a medencei hashártyán fordul elő. Krónikus hasi fájdalmat és meddőséget okozhat. A műtét során célunk az endometriotikus gócok teljes eltávolítása (petefészek-tömlő kihámozása, hashártya elváltozás kimetszése).

A beavatkozás következményei: Az egyik oldali petevezeték eltávolítása nem akadályozza meg a spontán fogamzás lehetőségét. Mindkét kürt eltávolítását követően természetes úton nem eshet teherbe. Egyoldali petefészek-eltávolítás hormonális kiesést nem okoz. Mindkét oldali petefészek eltávolítása hormonkiesési tüneteket okozhat a menopauza előtt, melyek azonban hormonpótló gyógyszerek adásával kivédhetőek. A petefészek eltávolítása után előfordulhat, hogy szabad szemmel nem látható petefészekszövet marad vissza. Ez az úgynevezett „petefészek-maradvány-szindróma” kismedencei fájdalom, igen ritkán daganatképződés forrása lehet.

A beavatkozás veszélyei, lehetséges gyakoribb műtéti szövődmények: A műtéti szövődmények megegyeznek a HASTÜKRÖZÉS című tájékoztatóban leírtakkal (lásd lejjebb). Endometriózis, illetve súlyos kismedencei gyulladás kezelése kapcsán gyakrabban fordul elő húgyhólyag, húgyvezeték és bélsérülés. A műtét közben felismert szövődmény miatt gyakrabban kell áttérni nyitott hasi műtétre. A sérülések egy része csak a műtét utáni időszakban válik felismerhetővé, ami ismételt beavatkozást tesz szükségessé. Ritka szövődmény (1:1000) a dermoid petefészek tömlő bennéke által okozott kémiai hashártyagyulladás, kezelése ismételt műtétet tesz szükségessé.

http://www.timmermann.hu/site/images/lsk3.jpgA beavatkozás elmaradásának esetleges következményei: A műtéti beavatkozás elmaradásának esetleges veszélyei betegségektől függően

  • petefészek ciszta esetén: a ciszta megrepedése, akut vérzés, a petefészek végleges károsodása, kocsánycsavarodása; a ciszta/daganat rosszindulatú elfajulása
  • gyulladás esetén: az egész hasüregre kiterjedő gyulladás
  • endometriózis esetén: meddőség, fájdalom, kismedencei összenövések, petefészekciszta
  • rosszindulatú daganatok esetén: a daganat terjedése, ami életet veszélyeztető állapotot idéz elő
  • a kezdeti panaszok fennmaradása

 

 

HASTÜKRÖZÉS (LAPAROSZKÓPIA)

 

A beavatkozás technikája: A műtét légcsövön keresztül végzett altatásban történik. A hasfal, a szeméremtest és a gát bőrét, valamint a hüvelyt fertőtlenítőszerrel csírátlanítjuk; a húgyhólyagba állandó katétert helyezünk, majd a méhbe mozgató eszközt rögzítünk. A köldökben 1-2 cm-es metszést ejtünk és egy speciális tű, vagy trokár segítségével a hasüreget széndioxid-gázzal töltjük fel, amire a hasüregi képletek egymástól elválasztódnak. A köldökben ejtett nyíláson keresztül vezetjük be a tájokozódást biztosító optikai eszközt, a laparoszkópot. Az optikához videokamerát csatlakoztatunk, a vizsgált terület képe monitoron jelenik meg. Ezáltal lehetővé válik a méh, a petevezetékek és a petefészek, valamint a teljes hasüreg megtekintése, és szükség szerint a műtét elvégzése. A szeméremtest felett, szükség szerint 2-3, egyenként 5-10 mm-es metszésből további eszközöket vezetünk a hasüregbe szem ellenőrzése mellett, amire a megfelelő feltáráshoz, a mintavételhez, illetve egyéb műtéti beavatkozás elvégzése céljából van szükség. Nagyobb szövetek, szervek (mióma, méh) kivétele esetén az egyik segédtrokár nyílását meghosszabbítjuk, ezen keresztül, esetenként daraboló eszközzel távolítjuk el a képletet. A petevezetékek átjárhatóságát a méhbe vezett eszközön keresztül befecskendezett metilénkék oldattal ellenőrizzük. Az esetek többségében, a műtét jellegétől függően a hasüregbe műanyag csövet rögzítünk, amit a műtét utáni napokban távolítunk el. A műtét időtartama általában 30-80 perc. Nagyobb beavatkozások (mióma műtét, méheltávolítás, kiterjedt endometriózis kezelése) esetében ez az idő több órára is meghosszabbodhat. A műtét végén a széndioxidot kiengedjük a hasüregből és a hasfali metszéseket öltésekkel vagy ragasztással egyesítjük.

A műtét utáni időszak: Ébredéskor lényeges fájdalmat nem fog érezni, amennyiben fájdalomcsillapítóra lenne szüksége, azt az osztályos nővértől kapja meg. Az ébredést követő néhány órán belül az infúziót megszüntetjük, majd az osztályos nővér tudomásával és segítségével felkelhet. Folyadékot fogyasztani és étkezni csak teljesen éber állapotban szabad. A műtét utáni időszakban jelentkező gyakoribb (általában 1-2 nap alatt spontán megszűnő) panaszok:

  • Enyhe hányinger (a beavatkozás és/vagy altatás következménye);
  • Fájdalom a vállakban és a nyakban, izomláz (a rekesz alatt meggyűlt széndioxid-gáz okozza);
  • Fájdalom a hasfalban a laparoszkóp és/vagy segédeszközök bevezetésének a helyén;
  • Kaparó fájdalom a torokban (a lélegeztető tubus bevezetésének következménye);
  • Enyhe menstruációs görcsöknek megfelelő fájdalom az alhasban (a méhen, ill. annak környezetében végzett beavatkozás következtében);
  • Néhány napig tartó kevés vérezgetés (a méh mozgatását szolgáló eszköz okozta tünet; esetleg petefészek ciszta eltávolítása, méhen kívüli terhesség kezelése után is jelentkezhet).

A beavatkozás veszélyei, lehetséges gyakoribb műtéti szövődmények: A laparoszkópia a betegek túlnyomó többségében komplikáció mentes. Nemzetközi vizsgálatok adatai alapján a komolyabb szövődmények gyakorisága nem haladja meg az 1-2%-ot. A komplikációk számát emelhetik bizonyos betegségek, élvezeti szerek fogyasztása, soványság, túlsúlyosság, a kórelőzményben szereplő műtétek és azok szövődményei. Ezekről feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát. Az általános műtéti kockázat része a fertőtlenítéshez használt anyagokkal szemben jelentkező túlérzékenységi reakció; a húgyhólyag katéter alkalmazását követően kialakuló húgyúti fertőzés; az esetleges vérátömlesztést is szükségessé tevő nagyobb vérvesztés; az alkalmazott véralvadásgátló kezelés ellenére előforduló vérrögösödés (trombózis) és a véralvadék okozta keringés elakadás (embólia); a műtéti fektetésből adódó átmeneti perifériás idegsérülés; valamint előfordulhat hashártyagyulladás, sebgennyedés, sebszétválás, vérömleny, vérszegénység. A sajátságos műtéti technikából adódóan a laparoszkópos eszköz bevezetése során sérülhetnek a hasüregi szervek és a hashártya mögötti terület, valamint a tényleges beavatkozás során a belek, a húgyhólyag, a húgyvezeték és a hasi erek. A ritkán előforduló szövődmények rendszerint már a hastükrözés során felismerésre kerülnek, ellátásuk a műtét kiterjesztését vonja maga után (áttérés nyitott hasi műtétre –szükség esetén középvonali hasmetszésből-; bélsérülés esetén az adott bélszakasz átmeneti kivezetése a hasfalon keresztül; érsérülés esetén a sérült szakasz pótlása protézissel). A töltőgáz alkalmazásával kapcsolatos szövődmény lehet a gázembólia, a légmell, az átmeneti hypercapnia (széndioxid feldúsulása a vérben), valamint a bőralatti szövetekben felgyülemlő széndioxid által okozott gázgyülem (subcutan emphysema). Ritkán előfordul, hogy a laparoszkópia műtéttechnikailag nem kivitelezhető (pl. előzetes műtétek után kialakult kiterjedt hasüregi összenövések miatt). Azt, hogy ilyenkor nyitott hasi műtétet végzünk, vagy eltekintünk a beavatkozástól, befolyásolja a beteg műtét előtt kikért ez irányú véleménye, kérése, valamint az adott betegség jellegge is.

Csak kivételesen fordul elő, hogy a szövődmény nem ismerhető fel a műtéti beavatkozás idején (leggyakrabban a nagyfrekvenciás áramot használó sebészeti eszközök által okozott termikus károsodás – bél- és húgyvezeték sérülés – esetén fordul elő). Ezért, ha a műtétet követő napokban, otthonában erősebb hasi fájdalmat érez, hasa puffadni kezd, vagy lázas lenne, újrafelvétele válik szükségessé. A műtéttel kapcsolatos súlyos szövődmények és gyakoriságuk:

Ismételt műtét szövődmény miatt 1,0 – 2,0 : 1000

Bélsérülés 0,6 – 4,3 : 1000

Érsérülés 0,1 – 1,1 : 1000

Húgyhólyag és húgyvezeték sérülés 0,3 – 1,8 : 100

Sérv kialakulása a behatolási helyeken 0,1 – 3,0 : 100

Műtéttel kapcsolatos halálozás 1,0 – 3,0 : 100 000

 

A nemzetközi szakirodalom adatai alapján felsorolt valószínűségi arányok természetesen csak durva becslést adhatnak, mivel az egyes szövődmények gyakorisága jelentősen változik a laparoszkóposan végzett műtét típusától függően is. (Pl. az érsérülések gyakorisága jelentősen magasabb a táblázatban olvashatónál a rosszindulatú daganatok esetén végzett nyirokcsomó eltávolítások kapcsán, de lényegesen alacsonyabb annál, a petefészek ciszták eltávolítása kapcsán).

Méhen kívüli terhesség kezelése hastükrözés
(laparoszkópia) alkalmazásával

Méhen kívüli terhességről akkor beszélünk, ha a terhesség nem a méhűrbe, hanem azon kívül tapad meg. Az esetek döntő többségében a petevezetékben, ritkábban egyéb helyeken (méhszarv, méhnyak, petefészek, hasüreg, egyéb hasűri szervek) történik a beágyazódás. Szimultán terhességről beszélünk akkor, amikor méhen belül és méhen kívül is igazolható terhesség. A rossz helyen fejlődő terhesség növekedésével párhuzamosan alhasi fájdalom, görcs, hasüregi vérzés léphet fel. A vérveszteség mennyiségétől függően életveszélyes állapot alakulhat ki. A méhen kívüli terhesség gyógyítása lehet műtéti vagy gyógyszeres. A gyógyszeres kezelés csak bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetséges. A műtéti megoldás történhet nyitott hasi műtét, vagy hastükrözés (laparoszkópia) útján.

A beavatkozás célja: Méhen kívüli terhesség alapos gyanúja esetén hastükrözés segítségével állítható fel leggyorsabban a helyes kórisme. A kórisme felállítását követően döntünk a kezelés módjáról. Amennyiben a műtéti helyzet (a méhkürt állapota) megengedi, még szülni kívánó betegnél méhen kívüli terhesség esetében törekszünk a méhkürt (és/vagy petefészek) megőrzésére és csak a terhességet távolítjuk el, egyéb esetekben a terhességgel együtt a méhkürtöt (és/vagy petefészket) is eltávolítjuk.

A beavatkozás technikája: A műtét technikája megegyezik a „HASTÜKRÖZÉS” című beteg tájékoztatóban leírtakkal (lásd lejjebb).  A műtéti helyzetnek megfelelően eltávolítjuk a sérült kürtöt (petefészket) a benne megtapadt terhességgel együtt, vagy amennyiben lehetséges, konzervatív eljárást végzünk, ami a kürt megnyitása után csupán a terhesség eltávolítását jelenti. A hasüreg egyéb helyein beágyazódott terhesség eltávolítására is sor kerülhet hastükrözéssel. Az eltávolított szövetmintát kórszövettani vizsgálatra küldjük. Nagyobb vérveszteség esetén a hasüregbe drént rögzítünk, amit 1-2 nap után távolítunk el.

A beavatkozás veszélyei, lehetséges gyakoribb műtéti szövődmények: A beavatkozással kapcsolatos általános szövődmények megegyeznek a „HASTÜKRÖZÉS” című beteg tájékoztatóban leírtakkal (lásd lejjebb). Utóvérzés a műtéti területről ritkán fordul elő (2-4:1000). Szervmegtartó kezelés után az esetek 10-15%-ban előfordulhat a terhességi szövet továbbélése, ami ismételt műtétet és/vagy gyógyszeres kezelést tesz szükségessé. Nagyobb vérveszteség esetén a műtét alatt és/vagy után is szükség lehet vérátömlesztésre.

A beavatkozás elmaradásának esetleges veszélyei: A műtét elmaradása súlyos, életveszélyes állapot kialakulásához vezet. Nemzetközi adatok szerint a későn felismert, illetve nem megfelelően kezelt méhen kívüli terhesség az összes terhességgel kapcsolatos anyai halálozás közel 10%-áért felelős.

 

HASTÜKRÖZÉS (LAPAROSZKÓPIA)

 

http://www.timmermann.hu/site/images/lsk3.jpgA beavatkozás technikája: A műtét légcsövön keresztül végzett altatásban történik. A hasfal, a szeméremtest és a gát bőrét, valamint a hüvelyt fertőtlenítőszerrel csírátlanítjuk; a húgyhólyagba állandó katétert helyezünk, majd a méhbe mozgató eszközt rögzítünk. A köldökben 1-2 cm-es metszést ejtünk és egy speciális tű, vagy trokár segítségével a hasüreget széndioxid-gázzal töltjük fel, amire a hasüregi képletek egymástól elválasztódnak. A köldökben ejtett nyíláson keresztül vezetjük be a tájokozódást biztosító optikai eszközt, a laparoszkópot. Az optikához videokamerát csatlakoztatunk, a vizsgált terület képe monitoron jelenik meg. Ezáltal lehetővé válik a méh, a petevezetékek és a petefészek, valamint a teljes hasüreg megtekintése, és szükség szerint a műtét elvégzése. A szeméremtest felett, szükség szerint 2-3, egyenként 5-10 mm-es metszésből további eszközöket vezetünk a hasüregbe szem ellenőrzése mellett, amire a megfelelő feltáráshoz, a mintavételhez, illetve egyéb műtéti beavatkozás elvégzése céljából van szükség. Nagyobb szövetek, szervek (mióma, méh) kivétele esetén az egyik segédtrokár nyílását meghosszabbítjuk, ezen keresztül, esetenként daraboló eszközzel távolítjuk el a képletet. A petevezetékek átjárhatóságát a méhbe vezett eszközön keresztül befecskendezett metilénkék oldattal ellenőrizzük. Az esetek többségében, a műtét jellegétől függően a hasüregbe műanyag csövet rögzítünk, amit

a műtét utáni napokban távolítunk el. A műtét időtartama általában 30-80 perc. Nagyobb beavatkozások (mióma műtét, méheltávolítás, kiterjedt endometriózis kezelése) esetében ez az idő több órára is meghosszabbodhat. A műtét végén a széndioxidot kiengedjük a hasüregből és a hasfali metszéseket öltésekkel vagy ragasztással egyesítjük.

 

A műtét utáni időszak: Ébredéskor lényeges fájdalmat nem fog érezni, amennyiben fájdalomcsillapítóra lenne szüksége, azt az osztályos nővértől kapja meg. Az ébredést követő néhány órán belül az infúziót megszüntetjük, majd az osztályos nővér tudomásával és segítségével felkelhet. Folyadékot fogyasztani és étkezni csak teljesen éber állapotban szabad. A műtét utáni időszakban jelentkező gyakoribb (általában 1-2 nap alatt spontán megszűnő) panaszok:

  • Enyhe hányinger (a beavatkozás és/vagy altatás következménye);
  • Fájdalom a vállakban és a nyakban, izomláz (a rekesz alatt meggyűlt széndioxid-gáz okozza);
  • Fájdalom a hasfalban a laparoszkóp és/vagy segédeszközök bevezetésének a helyén;
  • Kaparó fájdalom a torokban (a lélegeztető tubus bevezetésének következménye);
  • Enyhe menstruációs görcsöknek megfelelő fájdalom az alhasban (a méhen, ill. annak környezetében végzett beavatkozás következtében);
  • Néhány napig tartó kevés vérezgetés (a méh mozgatását szolgáló eszköz okozta tünet; esetleg petefészek ciszta eltávolítása, méhen kívüli terhesség kezelése után is jelentkezhet).

A beavatkozás veszélyei, lehetséges gyakoribb műtéti szövődmények: A laparoszkópia a betegek túlnyomó többségében komplikáció mentes. Nemzetközi vizsgálatok adatai alapján a komolyabb szövődmények gyakorisága nem haladja meg az 1-2%-ot. A komplikációk számát emelhetik bizonyos betegségek, élvezeti szerek fogyasztása, soványság, túlsúlyosság, a kórelőzményben szereplő műtétek és azok szövődményei. Ezekről feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát. Az általános műtéti kockázat része a fertőtlenítéshez használt anyagokkal szemben jelentkező túlérzékenységi reakció; a húgyhólyag katéter alkalmazását követően kialakuló húgyúti fertőzés; az esetleges vérátömlesztést is szükségessé tevő nagyobb vérvesztés; az alkalmazott véralvadásgátló kezelés ellenére előforduló vérrögösödés (trombózis) és a véralvadék okozta keringés elakadás (embólia); a műtéti fektetésből adódó átmeneti perifériás idegsérülés; valamint előfordulhat hashártyagyulladás, sebgennyedés, sebszétválás, vérömleny, vérszegénység. A sajátságos műtéti technikából adódóan a laparoszkópos eszköz bevezetése során sérülhetnek a hasüregi szervek és a hashártya mögötti terület, valamint a tényleges beavatkozás során a belek, a húgyhólyag, a húgyvezeték és a hasi erek. A ritkán előforduló szövődmények rendszerint már a hastükrözés során felismerésre kerülnek, ellátásuk a műtét kiterjesztését vonja maga után (áttérés nyitott hasi műtétre –szükség esetén középvonali hasmetszésből-; bélsérülés esetén az adott bélszakasz átmeneti kivezetése a hasfalon keresztül; érsérülés esetén a sérült szakasz pótlása protézissel). A töltőgáz alkalmazásával kapcsolatos szövődmény lehet a gázembólia, a légmell, az átmeneti hypercapnia (széndioxid feldúsulása a vérben), valamint a bőralatti szövetekben felgyülemlő széndioxid által okozott gázgyülem (subcutan emphysema). Ritkán előfordul, hogy a laparoszkópia műtéttechnikailag nem kivitelezhető (pl. előzetes műtétek után kialakult kiterjedt hasüregi összenövések miatt). Azt, hogy ilyenkor nyitott hasi műtétet végzünk, vagy eltekintünk a beavatkozástól, befolyásolja a beteg műtét előtt kikért ez irányú véleménye, kérése, valamint az adott betegség jellege is.

Csak kivételesen fordul elő, hogy a szövődmény nem ismerhető fel a műtéti beavatkozás idején (leggyakrabban a nagyfrekvenciás áramot használó sebészeti eszközök által okozott termikus károsodás – bél- és húgyvezeték sérülés – esetén fordul elő). Ezért, ha a műtétet követő napokban, otthonában erősebb hasi fájdalmat érez, hasa puffadni kezd, vagy lázas lenne, újrafelvétele válik szükségessé. A műtéttel kapcsolatos súlyos szövődmények és gyakoriságuk:

Ismételt műtét szövődmény miatt 1,0 – 2,0 : 1000

Bélsérülés 0,6 – 4,3 : 1000

Érsérülés 0,1 – 1,1 : 1000

Húgyhólyag és húgyvezeték sérülés 0,3 – 1,8 : 100

Sérv kialakulása a behatolási helyeken 0,1 – 3,0 : 100

Műtéttel kapcsolatos halálozás 1,0 – 3,0 : 100 000

A nemzetközi szakirodalom adatai alapján felsorolt valószínűségi arányok természetesen csak durva becslést adhatnak, mivel az egyes szövődmények gyakorisága jelentősen változik a laparoszkóposan végzett műtét típusától függően is. (Pl. az érsérülések gyakorisága jelentősen magasabb a táblázatban olvashatónál a rosszindulatú daganatok esetén végzett nyirokcsomó eltávolítások kapcsán, de lényegesen alacsonyabb annál, a petefészek ciszták eltávolítása kapcsán).

Méheltávolítás hastükrözés (laparoszkópia) során

A méh hastükrözés során történő eltávolítása különböző okok miatt válhat szükségessé. Ezek közül a leggyakoribbak: mióma (méhizomdaganat), visszatérő és gyógyszeres kezelésre nem reagáló vérzészavar, endometriózis, kismedencei gyulladás, krónikus kismedencei fájdalom, valamint a méh rosszindulatú daganatainak kezdeti stádiuma.

A beavatkozás technikája: A műtéti technika megegyezik a HASTÜKRÖZÉS című tájékoztatóban leírtakkal (lásd lejjebb). A méh eltávolítása lehet teljes vagy részleges. Részleges méheltávolítás során csak a méhtestet távolítjuk el, így a méhnyak visszahagyásával a medencefenék anatómiája nem változik. A műtéti javallattól függően a méh eltávolítását kiegészíthetjük az egyik, vagy mindkét petevezeték, illetve petefészek eltávolításával, amit befolyásol a beteg kora és ezirányú műtét előtti kérése is. Az eltávolított szerveket, szöveteket kórszövettani vizsgálatra küldjük. A műtét végén, az esetlegesen felgyülemlő folyadék elvezetése céljából, műanyag csövet (draint) rögzítünk a hasüregbe, amit a műtét utáni 1-2. napon távolítunk el.

A beavatkozás következményei: A méheltávolítás miatt a jövőben menstruáció nem fog jelentkezni, terhesség nem fordulhat elő. Egyoldali petefészek-eltávolítás hormonális kiesést nem okoz. Mindkét oldali petefészek eltávolítása hormonkiesési tüneteket okozhat a menopausa előtt, amik hormonpótló gyógyszerek adásával kivédhetőek. A méheltávolítás a szexuális életben általában nem okoz hátrányt.

A beavatkozás veszélyei, lehetséges gyakoribb műtéti szövődmények: A műtéti szövődmények megegyeznek a HASTÜKRÖZÉS című tájékoztatóban leírtakkal (lásd lejjebb). Gyakrabban fordul elő húgyhólyag és húgyvezeték sérülés, mint más laparoszkópos beavatkozás során.

A beavatkozás elmaradásának esetleges következményei: A műtéti beavatkozás elmaradásának esetleges veszélyei betegségektől függően

  • a méh jóindulatú simaizomdaganata (mióma) esetén: fájdalom, vérszegénységet okozó vérzési zavar, a mióma elhalása, gyorsan növő mióma hátterében igen ritkán rosszindulatú daganat is lehet
  • gyulladás esetén: az egész hasüregre kiterjedő gyulladás
  • rosszindulatú daganatok esetén: a daganat terjedése, ami életet veszélyeztető állapotot idéz elő
  • a kezdeti panaszok fennmaradása

 

HASTÜKRÖZÉS (LAPAROSZKÓPIA)

 

A beavatkozás technikája: A műtét légcsövön keresztül végzett altatásban történik. A hasfal, a szeméremtest és a gát bőrét, valamint a hüvelyt fertőtlenítőszerrel csírátlanítjuk; a húgyhólyagba állandó katétert helyezünk, majd a méhbe http://www.timmermann.hu/site/images/lsk3.jpgmozgató eszközt rögzítünk. A köldökben 1-2 cm-es metszést ejtünk és egy speciális tű, vagy trokár segítségével a hasüreget széndioxid-gázzal töltjük fel, amire a hasüregi képletek egymástól elválasztódnak. A köldökben ejtett nyíláson keresztül vezetjük be a tájokozódást biztosító optikai eszközt, a laparoszkópot. Az optikához videokamerát csatlakoztatunk, a vizsgált terület képe monitoron jelenik meg. Ezáltal lehetővé válik a méh, a petevezetékek és a petefészek, valamint a teljes hasüreg megtekintése, és szükség szerint a műtét elvégzése. A szeméremtest felett, szükség szerint 2-3, egyenként 5-10 mm-es metszésből további eszközöket vezetünk a hasüregbe szem ellenőrzése mellett, amire a megfelelő feltáráshoz, a mintavételhez, illetve egyéb műtéti beavatkozás elvégzése céljából van szükség. Nagyobb szövetek, szervek (mióma, méh) kivétele esetén az egyik segédtrokár nyílását meghosszabbítjuk, ezen keresztül, esetenként daraboló eszközzel távolítjuk el a képletet. A petevezetékek átjárhatóságát a méhbe vezett eszközön keresztül befecskendezett metilénkék oldattal ellenőrizzük. Az esetek többségében, a műtét jellegétől függően a hasüregbe műanyag csövet rögzítünk, amit a műtét utáni napokban távolítunk el. A műtét időtartama általában 30-80 perc. Nagyobb beavatkozások (mióma műtét, méheltávolítás, kiterjedt endometriózis kezelése) esetében ez az idő több órára is meghosszabbodhat. A műtét végén a széndioxidot kiengedjük a hasüregből és a hasfali metszéseket öltésekkel vagy ragasztással egyesítjük.

 

A műtét utáni időszak: Ébredéskor lényeges fájdalmat nem fog érezni, amennyiben fájdalomcsillapítóra lenne szüksége, azt az osztályos nővértől kapja meg. Az ébredést követő néhány órán belül az infúziót megszüntetjük, majd az osztályos nővér tudomásával és segítségével felkelhet. Folyadékot fogyasztani és étkezni csak teljesen éber állapotban szabad. A műtét utáni időszakban jelentkező gyakoribb (általában 1-2 nap alatt spontán megszűnő) panaszok:

  • Enyhe hányinger (a beavatkozás és/vagy altatás következménye);
  • Fájdalom a vállakban és a nyakban, izomláz (a rekesz alatt meggyűlt széndioxid-gáz okozza);
  • Fájdalom a hasfalban a laparoszkóp és/vagy segédeszközök bevezetésének a helyén;
  • Kaparó fájdalom a torokban (a lélegeztető tubus bevezetésének következménye);
  • Enyhe menstruációs görcsöknek megfelelő fájdalom az alhasban (a méhen, ill. annak környezetében végzett beavatkozás következtében);
  • Néhány napig tartó kevés vérezgetés (a méh mozgatását szolgáló eszköz okozta tünet; esetleg petefészek ciszta eltávolítása, méhen kívüli terhesség kezelése után is jelentkezhet).

A beavatkozás veszélyei, lehetséges gyakoribb műtéti szövődmények: A laparoszkópia a betegek túlnyomó többségében komplikáció mentes. Nemzetközi vizsgálatok adatai alapján a komolyabb szövődmények gyakorisága nem haladja meg az 1-2%-ot. A komplikációk számát emelhetik bizonyos betegségek, élvezeti szerek fogyasztása, soványság, túlsúlyosság, a kórelőzményben szereplő műtétek és azok szövődményei. Ezekről feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát. Az általános műtéti kockázat része a fertőtlenítéshez használt anyagokkal szemben jelentkező túlérzékenységi reakció; a húgyhólyag katéter alkalmazását követően kialakuló húgyúti fertőzés; az esetleges vérátömlesztést is szükségessé tevő nagyobb vérvesztés; az alkalmazott véralvadásgátló kezelés ellenére előforduló vérrögösödés (trombózis) és a véralvadék okozta keringés elakadás (embólia); a műtéti fektetésből adódó átmeneti perifériás idegsérülés; valamint előfordulhat hashártyagyulladás, sebgennyedés, sebszétválás, vérömleny, vérszegénység. A sajátságos műtéti technikából adódóan a laparoszkópos eszköz bevezetése során sérülhetnek a hasüregi szervek és a hashártya mögötti terület, valamint a tényleges beavatkozás során a belek, a húgyhólyag, a húgyvezeték és a hasi erek. A ritkán előforduló szövődmények rendszerint már a hastükrözés során felismerésre kerülnek, ellátásuk a műtét kiterjesztését vonja maga után (áttérés nyitott hasi műtétre –szükség esetén középvonali hasmetszésből-; bélsérülés esetén az adott bélszakasz átmeneti kivezetése a hasfalon keresztül; érsérülés esetén a sérült szakasz pótlása protézissel). A töltőgáz alkalmazásával kapcsolatos szövődmény lehet a gázembólia, a légmell, az átmeneti hypercapnia (széndioxid feldúsulása a vérben), valamint a bőralatti szövetekben felgyülemlő széndioxid által okozott gázgyülem (subcutan emphysema). Ritkán előfordul, hogy a laparoszkópia műtéttechnikailag nem kivitelezhető (pl. előzetes műtétek után kialakult kiterjedt hasüregi összenövések miatt). Azt, hogy ilyenkor nyitott hasi műtétet végzünk, vagy eltekintünk a beavatkozástól, befolyásolja a beteg műtét előtt kikért ez irányú véleménye, kérése, valamint az adott betegség jellege is.

Csak kivételesen fordul elő, hogy a szövődmény nem ismerhető fel a műtéti beavatkozás idején (leggyakrabban a nagyfrekvenciás áramot használó sebészeti eszközök által okozott termikus károsodás – bél- és húgyvezeték sérülés – esetén fordul elő). Ezért, ha a műtétet követő napokban, otthonában erősebb hasi fájdalmat érez, hasa puffadni kezd, vagy lázas lenne, újrafelvétele válik szükségessé. A műtéttel kapcsolatos súlyos szövődmények és gyakoriságuk:

Ismételt műtét szövődmény miatt 1,0 – 2,0 : 1000

Bélsérülés 0,6 – 4,3 : 1000

Érsérülés 0,1 – 1,1 : 1000

Húgyhólyag és húgyvezeték sérülés 0,3 – 1,8 : 100

Sérv kialakulása a behatolási helyeken 0,1 – 3,0 : 100

Műtéttel kapcsolatos halálozás 1,0 – 3,0 : 100 000

A nemzetközi szakirodalom adatai alapján felsorolt valószínűségi arányok természetesen csak durva becslést adhatnak, mivel az egyes szövődmények gyakorisága jelentősen változik a laparoszkóposan végzett műtét típusától függően is. (Pl. az érsérülések gyakorisága jelentősen magasabb a táblázatban olvashatónál a rosszindulatú daganatok esetén végzett nyirokcsomó eltávolítások kapcsán, de lényegesen alacsonyabb annál, a petefészek ciszták eltávolítása kapcsán).

Miómagöb eltávolítás hastükrözés (laparoszkópia) során

A mióma a méh izomzatában keletkezett jóindulatú simaizom daganat, ami méretétől és elhelyezkedésétől függően vérzési zavarokat, alhasi fájdalmat, meddőséget, esetleg ismétlődő vetélést okozhat. A mióma elhalása esetén hasi fájdalom, láz, akut hasi kórkép is kialakulhat.

A beavatkozás célja: A műtét célja az észlelt jóindulatú daganat eltávolítása hastükrözés (laparoszkópia) során. Így elkerülhető a has nagyobb megterhelést jelentő hagyományos megnyitása, csökkenthető a későbbiekben esetlegesen keletkező összenövések mértéke, valamint gyorsabb a műtét utáni felépülés.

A beavatkozás technikája: A műtétet altatásban végezzük. A műtéti technika megegyezik a HASTÜKRÖZÉS című tájékoztatóban leírtakkal (lásd lejjebb).  A mióma göb helyének meghatározása után a méh falába a vérzés csökkentése céljából érösszehúzó injekciót adunk, a méhfalat megnyitjuk, a göböt kihámozzuk, majd egy speciális eszköz segítségével darabolva eltávolítjuk a hasüregből. A szövetmintát kórszövettani vizsgálatra küldjük. Elektromos eszközzel vérzéscsillapítást végzünk, majd a méh sebét egy vagy két rétegben összevarrjuk. A hasüregbe, az esetlegesen felgyülemlő folyadék elvezetésére, csövet (drént) helyezünk, amit a műtét utáni napon távolítunk el.

A beavatkozás veszélyei, lehetséges gyakoribb műtéti szövődmények: A műtéti technikával kapcsolatos szövődmények megegyeznek a „HASTÜKRÖZÉS” című tájékoztatóban leírtakkal (lásd lejjebb).  Az esetek nagyobb részében a műtét hosszabb ideig tart, mint a hagyományos nyitott hasi műtéttel végzett beavatkozás. A mióma eltávolításával kapcsolatos vérveszteség miatt az esetek 5-15%-ában vérátömlesztés (transzfúzió) szükséges. Hirtelen jelentkező nagyobb vérzés, illetve egyéb súlyos szövődmény fellépése (bél-, ér-, húgyhólyag-, húgyvezeték sérülés) esetén a has hagyományos megnyitása válik szükségessé. Amennyiben a göb eltávolítása során a méh ürege is megnyílik a műtét alatt antibiotikum kezelést kezdünk, amit a műtét után is folytatni kell (otthonában is). A méh sebéhez hasüregi képletek tapadhatnak ki (összenövés), ami a későbbiek során alhasi fájdalmat okozhat. A műtét után vállalt terhesség során nagyon ritkán előfordulhat a méh spontán megrepedése a terhesség második vagy harmadik harmadában. Egyes irodalmi adatok alapján, összevetve a nyitott hasi műtéttel végzett mióma eltávolítással, a méh spontán megrepedése hastükrözéssel végzett mióma eltávolításnál gyakrabban fordul elő. A méhen végzett műtét miatt gyakrabban történik császármetszés a következő szülés során.

A beavatkozás elmaradásának esetleges veszélyei: A műtét elmaradásának veszélye a daganat további növekedése, a panaszok (fájdalom, meddőség, vérzészavar) fennmaradása.

Alternatív módszerek: A laparoszkópos műtét hagyományos nyitott hasi műtéttel helyettesíthető. A méh üregébe domborodó, a méh nyálkahártya alatt elhelyezkedő göbök kedvező esetben méhtükrözés segítségével is eltávolíthatóak.

 

HASTÜKRÖZÉS (LAPAROSZKÓPIA)

 

http://www.timmermann.hu/site/images/lsk3.jpgA beavatkozás technikája: A műtét légcsövön keresztül végzett altatásban történik. A hasfal, a szeméremtest és a gát bőrét, valamint a hüvelyt fertőtlenítőszerrel csírátlanítjuk; a húgyhólyagba állandó katétert helyezünk, majd a méhbe mozgató eszközt rögzítünk. A köldökben 1-2 cm-es metszést ejtünk és egy speciális tű, vagy trokár segítségével a hasüreget széndioxid-gázzal töltjük fel, amire a hasüregi képletek egymástól elválasztódnak. A köldökben ejtett nyíláson keresztül vezetjük be a tájokozódást biztosító optikai eszközt, a laparoszkópot. Az optikához videokamerát csatlakoztatunk, a vizsgált terület képe monitoron jelenik meg. Ezáltal lehetővé válik a méh, a petevezetékek és a petefészek, valamint a teljes hasüreg megtekintése, és szükség szerint a műtét elvégzése. A szeméremtest felett, szükség szerint 2-3, egyenként 5-10 mm-es metszésből további eszközöket vezetünk a hasüregbe szem ellenőrzése mellett, amire a megfelelő feltáráshoz, a mintavételhez, illetve egyéb műtéti beavatkozás elvégzése céljából van szükség. Nagyobb szövetek, szervek (mióma, méh) kivétele esetén az egyik segédtrokár nyílását meghosszabbítjuk, ezen keresztül, esetenként daraboló eszközzel távolítjuk el a képletet. A petevezetékek átjárhatóságát a méhbe vezett eszközön keresztül befecskendezett metilénkék oldattal ellenőrizzük. Az esetek többségében, a műtét jellegétől függően a hasüregbe műanyag csövet rögzítünk, amit a műtét utáni napokban távolítunk el. A műtét időtartama általában 30-80 perc. Nagyobb beavatkozások (mióma műtét, méheltávolítás, kiterjedt endometriózis kezelése) esetében ez az idő több órára is meghosszabbodhat. A műtét végén a széndioxidot kiengedjük a hasüregből és a hasfali metszéseket öltésekkel vagy ragasztással egyesítjük.

A műtét utáni időszak: Ébredéskor lényeges fájdalmat nem fog érezni, amennyiben fájdalomcsillapítóra lenne szüksége, azt az osztályos nővértől kapja meg. Az ébredést követő néhány órán belül az infúziót megszüntetjük, majd az osztályos nővér tudomásával és segítségével felkelhet. Folyadékot fogyasztani és étkezni csak teljesen éber állapotban szabad. A műtét utáni időszakban jelentkező gyakoribb (általában 1-2 nap alatt spontán megszűnő) panaszok:

  • Enyhe hányinger (a beavatkozás és/vagy altatás következménye);
  • Fájdalom a vállakban és a nyakban, izomláz (a rekesz alatt meggyűlt széndioxid-gáz okozza);
  • Fájdalom a hasfalban a laparoszkóp és/vagy segédeszközök bevezetésének a helyén;
  • Kaparó fájdalom a torokban (a lélegeztető tubus bevezetésének következménye);
  • Enyhe menstruációs görcsöknek megfelelő fájdalom az alhasban (a méhen, ill. annak környezetében végzett beavatkozás következtében);
  • Néhány napig tartó kevés vérezgetés (a méh mozgatását szolgáló eszköz okozta tünet; esetleg petefészek ciszta eltávolítása, méhen kívüli terhesség kezelése után is jelentkezhet).

A beavatkozás veszélyei, lehetséges gyakoribb műtéti szövődmények: A laparoszkópia a betegek túlnyomó többségében komplikáció mentes. Nemzetközi vizsgálatok adatai alapján a komolyabb szövődmények gyakorisága nem haladja meg az 1-2%-ot. A komplikációk számát emelhetik bizonyos betegségek, élvezeti szerek fogyasztása, soványság, túlsúlyosság, a kórelőzményben szereplő műtétek és azok szövődményei. Ezekről feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát. Az általános műtéti kockázat része a fertőtlenítéshez használt anyagokkal szemben jelentkező túlérzékenységi reakció; a húgyhólyag katéter alkalmazását követően kialakuló húgyúti fertőzés; az esetleges vérátömlesztést is szükségessé tevő nagyobb vérvesztés; az alkalmazott véralvadásgátló kezelés ellenére előforduló vérrögösödés (trombózis) és a véralvadék okozta keringés elakadás (embólia); a műtéti fektetésből adódó átmeneti perifériás idegsérülés; valamint előfordulhat hashártyagyulladás, sebgennyedés, sebszétválás, vérömleny, vérszegénység. A sajátságos műtéti technikából adódóan a laparoszkópos eszköz bevezetése során sérülhetnek a hasüregi szervek és a hashártya mögötti terület, valamint a tényleges beavatkozás során a belek, a húgyhólyag, a húgyvezeték és a hasi erek. A ritkán előforduló szövődmények rendszerint már a hastükrözés során felismerésre kerülnek, ellátásuk a műtét kiterjesztését vonja maga után (áttérés nyitott hasi műtétre –szükség esetén középvonali hasmetszésből-; bélsérülés esetén az adott bélszakasz átmeneti kivezetése a hasfalon keresztül; érsérülés esetén a sérült szakasz pótlása protézissel). A töltőgáz alkalmazásával kapcsolatos szövődmény lehet a gázembólia, a légmell, az átmeneti hypercapnia (széndioxid feldúsulása a vérben), valamint a bőralatti szövetekben felgyülemlő széndioxid által okozott gázgyülem (subcutan emphysema). Ritkán előfordul, hogy a laparoszkópia műtéttechnikailag nem kivitelezhető (pl. előzetes műtétek után kialakult kiterjedt hasüregi összenövések miatt). Azt, hogy ilyenkor nyitott hasi műtétet végzünk, vagy eltekintünk a beavatkozástól, befolyásolja a beteg műtét előtt kikért ez irányú véleménye, kérése, valamint az adott betegség jellege is.

Csak kivételesen fordul elő, hogy a szövődmény nem ismerhető fel a műtéti beavatkozás idején (leggyakrabban a nagyfrekvenciás áramot használó sebészeti eszközök által okozott termikus károsodás – bél- és húgyvezeték sérülés – esetén fordul elő). Ezért, ha a műtétet követő napokban, otthonában erősebb hasi fájdalmat érez, hasa puffadni kezd, vagy lázas lenne, újrafelvétele válik szükségessé. A műtéttel kapcsolatos súlyos szövődmények és gyakoriságuk:

Ismételt műtét szövődmény miatt 1,0 – 2,0 : 1000

Bélsérülés 0,6 – 4,3 : 1000

Érsérülés 0,1 – 1,1 : 1000

Húgyhólyag és húgyvezeték sérülés 0,3 – 1,8 : 100

Sérv kialakulása a behatolási helyeken 0,1 – 3,0 : 100

Műtéttel kapcsolatos halálozás 1,0 – 3,0 : 100 000

A nemzetközi szakirodalom adatai alapján felsorolt valószínűségi arányok természetesen csak durva becslést adhatnak, mivel az egyes szövődmények gyakorisága jelentősen változik a laparoszkóposan végzett műtét típusától függően is. (Pl. az érsérülések gyakorisága jelentősen magasabb a táblázatban olvashatónál a rosszindulatú daganatok

esetén végzett nyirokcsomó eltávolítások kapcsán, de lényegesen alacsonyabb annál, a petefészek ciszták eltávolítása kapcsán).

Radikális Méheltávolítás hastükrözés (laparoszkópia) során

A belső női nemi szervek (méhtest, méhnyak, petefészek) rosszindulatú daganatainak bizonyos stádiumaiban a radikális méheltávolítás (nyirokcsomó eltávolítással kiegészítve) jelenti a megfelelő műtéti megoldást.

A beavatkozás célja: Hastükrözés során eltávolításra kerül a méh (esetleg mindkét méhfüggelék), valamint mindkét oldalsó függesztő szalagja (parametrium) a medencefalig, a hüvely felső harmada a hozzátartozó kötőszöveti állománnyal; a kismedencei nyirokerek és nyirokcsomók, illetve azok érintettsége esetén a hasi nagyerek körüli nyirokcsomó hálózat egészen a veséket ellátó artériák eredéséig. A laparoszkópos beavatkozás hosszabb ideig tart, mint a hagyományos hasi műtét, azonban kisebb a vérveszteség és gyorsabb a felépülés.

A beavatkozás technikája: A műtét technikája megegyezik a HASTÜKRÖZÉS című tájékoztatóban leírtakkal (lásd lejjebb). A hasüreg áttekintése után elektromos eszközzel átégetjük és átvágjuk a méh függesztő szalagjait, feltárjuk a hashártya mögötti területet, a kismedencei nagy artériákat és vénákat, majd eltávolítunk minden nyirokeret és nyirokcsomót a kismedence aljáról és oldalfalairól. Az eltávolított nyirokcsomókat szövettani vizsgálatra küldjük. A húgyvezeték kismedencei szakaszát teljes mértékben felszabadítjuk egészen a húgyhólyagig. A méhet ellátó ereket átégetjük és átvágjuk, majd a méhet a hólyagról leválasztjuk és a hüvelyt is felszabadítjuk. Ezután a méhet (szükség esetén a méhfüggelékeket is) oldalsó függesztő szalagjaival és a hüvely felső harmadával együtt eltávolítjuk a hasüregből a hüvelyen keresztül. A hüvely sebét öltésekkel egyesítjük. A szöveteket kórszövettani vizsgálatra küldjük. Amennyiben a műtét alatti szövettani vizsgálat kismedencei nyirokcsomó érintettséget igazol, szükségessé válik a hasi nagy erek körüli nyirokcsomók eltávolítása is. A hasüregbe egy vagy több műanyag csövet rögzítünk az esetlegesen felgyülemlő folyadék (vér, nyirok) elvezetésére.

A beavatkozás veszélyei, lehetséges gyakoribb műtéti szövődmények: A műtéttel kapcsolatos szövődmények megegyeznek a HASTÜKRÖZÉS című tájékoztatóban leírtakkal (lásd lejjebb), azonban a gyakoriságuk magasabb az egyéb laparoszkópos műtétekhez képest. A műtét időtartama jelentősen megnövekszik (4-6 óra) a műtéti terület nagysága, valamint a rendkívül precíz műtéti technikát igénylő preparálás miatt. A hastükrözés során fellépő súlyos szövődmény esetén hagyományos hasműtétre kell áttérni. A műtéttel kapcsolatos súlyos szövődmények és gyakoriságuk:

Áttérés hasműtétre 3-4%

Hólyagsérülés 2-5%

Húgyvezeték sérülés 1-3%

Érsérülés 1-2%

A nagyobb műtéti vérvesztés miatt gyakrabban szükséges vérátömlesztés (transzfúzió, 1-7%) A húgyvezeték és a húgyhólyag érintettsége miatt a spontán vizelés nehezen, esetenként egyáltalán nem áll helyre. Közép- és hosszútávon a húgyvezeték szűkülete léphet fel, következményes vesetágulattal, vesemedence-gyulladással, veseműködési zavarral. Gyakran alakul ki székrekedés. A nyirokerek és nyirokcsomók eltávolítása miatt az alsó végtagon duzzanat (ödéma) jelenhet meg. A felszaporodott nyirokfolyadék a hasüregben, illetve a hasfalban nyiroktömlőt képezhet (nyirok ciszta - tömlő). A keresztcsonti és a kismedencei idegfonatok sérülése miatt alsóvégtagi mozgás-nehezítettség és érzéskiesés is felléphet. Ritkán előforduló szövődmény: a bélelzáródás, sipolyképződés a vizeletelvezető rendszer és a hasüreg, vagy a hüvelycsonk között; sipoly jelentkezhet a bél és a hasfal, vagy a hüvelycsonk között. Ugyancsak ritka szövődmény a behatolási nyílások területén kialakuló daganat áttét. A műtét után menstruáció nem fog jelentkezni, terhesség nem fordulhat elő. Egyoldali petefészek eltávolítás hormonális kiesést nem okoz. Mindkét petefészek eltávolítása hormonkiesési tüneteket okozhat a menopauza előtt, amik hormonpótló gyógyszerek adásával kivédhetők.

A műtét alternatívája a hagyományos hasi műtét.

A beavatkozás elmaradásának veszélyei: A beavatkozás elmaradása a rosszindulatú daganat további terjedéséhez, áttétképződéshez vezet.

Gondozás a műtét után: A műtét után rendszeres onkológiai nyomon követés szükséges, melynek részletei az eredmények ismeretében kerülnek meghatározásra.

 

 

HASTÜKRÖZÉS (LAPAROSZKÓPIA)

 

http://www.timmermann.hu/site/images/lsk3.jpgA beavatkozás technikája: A műtét légcsövön keresztül végzett altatásban történik. A hasfal, a szeméremtest és a gát bőrét, valamint a hüvelyt fertőtlenítőszerrel csírátlanítjuk; a húgyhólyagba állandó katétert helyezünk, majd a méhbe mozgató eszközt rögzítünk. A köldökben 1-2 cm-es metszést ejtünk és egy speciális tű, vagy trokár segítségével a hasüreget széndioxid-gázzal töltjük fel, amire a hasüregi képletek egymástól elválasztódnak. A köldökben ejtett nyíláson keresztül vezetjük be a tájokozódást biztosító optikai eszközt, a laparoszkópot. Az optikához videokamerát csatlakoztatunk, a vizsgált terület képe monitoron jelenik meg. Ezáltal lehetővé válik a méh, a petevezetékek és a petefészek, valamint a teljes hasüreg megtekintése, és szükség szerint a műtét elvégzése. A szeméremtest felett, szükség szerint 2-3, egyenként 5-10 mm-es metszésből további eszközöket vezetünk a hasüregbe szem ellenőrzése mellett, amire a megfelelő feltáráshoz, a mintavételhez, illetve egyéb műtéti beavatkozás elvégzése céljából van szükség. Nagyobb szövetek, szervek (mióma, méh) kivétele esetén az egyik segédtrokár nyílását meghosszabbítjuk, ezen keresztül, esetenként daraboló eszközzel távolítjuk el a képletet. A petevezetékek átjárhatóságát a méhbe vezett eszközön keresztül befecskendezett metilénkék oldattal ellenőrizzük. Az esetek többségében, a műtét jellegétől függően a hasüregbe műanyag csövet rögzítünk, amit a műtét utáni napokban távolítunk el. A műtét időtartama általában 30-80 perc. Nagyobb beavatkozások (mióma műtét, méheltávolítás, kiterjedt endometriózis kezelése) esetében ez az idő több órára is meghosszabbodhat. A műtét végén a széndioxidot kiengedjük a hasüregből és a hasfali metszéseket öltésekkel vagy ragasztással egyesítjük.

A műtét utáni időszak: Ébredéskor lényeges fájdalmat nem fog érezni, amennyiben fájdalomcsillapítóra lenne szüksége, azt az osztályos nővértől kapja meg. Az ébredést követő néhány órán belül az infúziót megszüntetjük, majd az osztályos nővér tudomásával és segítségével felkelhet. Folyadékot fogyasztani és étkezni csak teljesen éber állapotban szabad. A műtét utáni időszakban jelentkező gyakoribb (általában 1-2 nap alatt spontán megszűnő) panaszok:

  • Enyhe hányinger (a beavatkozás és/vagy altatás következménye);
  • Fájdalom a vállakban és a nyakban, izomláz (a rekesz alatt meggyűlt széndioxid-gáz okozza);
  • Fájdalom a hasfalban a laparoszkóp és/vagy segédeszközök bevezetésének a helyén;
  • Kaparó fájdalom a torokban (a lélegeztető tubus bevezetésének következménye);
  • Enyhe menstruációs görcsöknek megfelelő fájdalom az alhasban (a méhen, ill. annak környezetében végzett beavatkozás következtében);
  • Néhány napig tartó kevés vérezgetés (a méh mozgatását szolgáló eszköz okozta tünet; esetleg petefészek ciszta eltávolítása, méhen kívüli terhesség kezelése után is jelentkezhet).

A beavatkozás veszélyei, lehetséges gyakoribb műtéti szövődmények: A laparoszkópia a betegek túlnyomó többségében komplikáció mentes. Nemzetközi vizsgálatok adatai alapján a komolyabb szövődmények gyakorisága nem haladja meg az 1-2%-ot. A komplikációk számát emelhetik bizonyos betegségek, élvezeti szerek fogyasztása, soványság, túlsúlyosság, a kórelőzményben szereplő műtétek és azok szövődményei. Ezekről feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát. Az általános műtéti kockázat része a fertőtlenítéshez használt anyagokkal szemben jelentkező túlérzékenységi reakció; a húgyhólyag katéter alkalmazását követően kialakuló húgyúti fertőzés; az esetleges vérátömlesztést is szükségessé tevő nagyobb vérvesztés; az alkalmazott véralvadásgátló kezelés ellenére előforduló vérrögösödés (trombózis) és a véralvadék okozta keringés elakadás (embólia); a műtéti fektetésből adódó átmeneti perifériás idegsérülés; valamint előfordulhat hashártyagyulladás, sebgennyedés, sebszétválás, vérömleny, vérszegénység. A sajátságos műtéti technikából adódóan a laparoszkópos eszköz bevezetése során sérülhetnek a hasüregi szervek és a hashártya mögötti terület, valamint a tényleges beavatkozás során a belek, a húgyhólyag, a húgyvezeték és a hasi erek. A ritkán előforduló szövődmények rendszerint már a hastükrözés során felismerésre kerülnek, ellátásuk a műtét kiterjesztését vonja maga után (áttérés nyitott hasi műtétre –szükség esetén középvonali hasmetszésből-; bélsérülés esetén az adott bélszakasz átmeneti kivezetése a hasfalon keresztül; érsérülés esetén a sérült szakasz pótlása protézissel). A töltőgáz alkalmazásával kapcsolatos szövődmény lehet a gázembólia, a légmell, az átmeneti hypercapnia (széndioxid feldúsulása a vérben), valamint a bőralatti szövetekben felgyülemlő széndioxid által okozott gázgyülem (subcutan emphysema). Ritkán előfordul, hogy a laparoszkópia műtéttechnikailag nem kivitelezhető (pl. előzetes műtétek után kialakult kiterjedt hasüregi összenövések miatt). Azt, hogy ilyenkor nyitott hasi műtétet végzünk, vagy eltekintünk a beavatkozástól, befolyásolja a beteg műtét előtt kikért ez irányú véleménye, kérése, valamint az adott betegség jellege is.

 

Csak kivételesen fordul elő, hogy a szövődmény nem ismerhető fel a műtéti beavatkozás idején (leggyakrabban a nagyfrekvenciás áramot használó sebészeti eszközök által okozott termikus károsodás – bél- és húgyvezeték sérülés –

esetén fordul elő). Ezért, ha a műtétet követő napokban, otthonában erősebb hasi fájdalmat érez, hasa puffadni kezd, vagy lázas lenne, újrafelvétele válik szükségessé. A műtéttel kapcsolatos súlyos szövődmények és gyakoriságuk:

Ismételt műtét szövődmény miatt 1,0 – 2,0 : 1000

Bélsérülés 0,6 – 4,3 : 1000

Érsérülés 0,1 – 1,1 : 1000

Húgyhólyag és húgyvezeték sérülés 0,3 – 1,8 : 100

Sérv kialakulása a behatolási helyeken 0,1 – 3,0 : 100

Műtéttel kapcsolatos halálozás 1,0 – 3,0 : 100 000

A nemzetközi szakirodalom adatai alapján felsorolt valószínűségi arányok természetesen csak durva becslést adhatnak, mivel az egyes szövődmények gyakorisága jelentősen változik a laparoszkóposan végzett műtét típusától függően is. (Pl. az érsérülések gyakorisága jelentősen magasabb a táblázatban olvashatónál a rosszindulatú daganatok esetén végzett nyirokcsomó eltávolítások kapcsán, de lényegesen alacsonyabb annál, a petefészek ciszták eltávolítása kapcsán).

Szülészeti és Nőgyógyászati Szakambulanciák

A szakambulanciákat vezető főorvosok

Dr. Belics Zorán Phd mb. osztályvezető főorvos: általános szülészet-nőgyógyászati ambulancia, Ultrahang ambulancia
Dr. Csákány M. György főorvos: terhespathológia, ultrahang, tini ambulancia
Dr. Mikó Sándor, főorvos: általános szülészet-nőgyógyászati ambulancia
Dr. Hartman Gábor: urogynecologia, ultrahang ambulancia
Dr. Fekete Károly: általános szülészet-nőgyógyászati ambulancia
Dr. Somogyi Lajos: terhespathologia, ultrahang ambulancia
Dr. Kanizsai Beáta, gyermeknőgyógyász szakorvos, kandidátus: gyermek nőgyógyászati szakambulancia

Szakorvosok

Dr. Csütörtöki Attila, adjunktus: általános szülészet-nőgyógyászati, sürgősségi ambulancia
Dr. Fekete Tamás: Tini ambulancia
Dr. Weidner András: Tini ambulancia

Általános szülészet-nőgyógyászati ambulancia

Tevékenységi köre átfogja a szülészet–nőgyógyászat teljes spektrumát, minden szülészeti és – a kórház egyéb szakrendeléseivel (CT, hormon laboratóriumok, stb.) együttműködve – nőgyógyászati betegség diagnosztikájával és kezelésével foglalkozik.

  • daganatos betegségek kivizsgálása, „rákszűrés”
  • nőgyógyászati fertőzések kivizsgálása és kezelése
  • meddőség kivizsgálása és kezelése
  • hormonális rendellenességek kivizsgálása és kezelése
  • fogamzásgátlás, családtervezési tanácsadás
  • A rendelés helye: 1204 Budapest, Köves utca 1., H ép. VIII. emelet
  • Telefonszám: (06) 1 289 6200/1301
  • Rendelési idő: minden nap 8 és15 óra között, sürgős esetekben folyamatosan a nap 24 órájában.
A rendelés vezetője a részleg vezető beosztású főorvosa, sürgős esetekben az ügyeletvezető.

Terhespathologiai szakambulancia

Kóros terhességek kivizsgálást és kezelését végzi

  • cukorbetegség és terhesség
  • magas vérnyomással szövődött terhesség
  • véralvadási zavarok, trombózissal szövődött terhesség
  • idegrendszeri betegségek (pl. myasthenia gravis, stb.) és terhesség
  • A rendelés helye: 1204 Budapest, Köves utca 1., H ép. IX. emelet
  • Telefonszám: (06) 1 289 6200
  • Rendelési idő: minden nap 8 és 15 óra között
A rendelés vezetője a részleg vezető beosztású főorvosa.

Antepartum kardiotokográfia (CTG)

A szülés előtti magzati szívhang – fájások ellenőrzése

  • A rendelés helye: 1204 Budapest Köves utca 1., H épület VIII. emelet, a Terhes pathológiai osztály mellett
  • Telefonszám: (06) 1 289 6200
  • Rendelési idő: hétfő-péntek 8-14 óra között
A vizsgálatokat képzett szülésznők végzik a Terhespathologiai szakrendelés vezetőjének felügyelete mellett előjegyzés alapján, sürgős esetben folyamatosan a nap 24 órájában.

Ultrahang szakambulancia

  • A rendelés helye: 1204 Budapest Köves utca 1.
  • Telefonszám: (06) 1 289 6200
  • Rendelési idő: minden nap 8 és 15 óra között, sürgős esetekben folyamatosan a nap 24 órájában.

A vizsgálatokat a Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Ultrahangos Társaság által minősített szakasszisztens végzi a legmagasabban minősített szakorvosok szakmai felügyelete mellett.
Diagnosztikus munkahely, mely az osztály minden szakambulanciájáról és külső kérésre is fogadja az oda beutalt betegeket, terheseket és elvégzi az összes szükséges vizsgálatot.

Sürgősségi fogamzásgátló szakambulancia

Sikertelen fogamzásgátlást követően elsősegély jelleggel nyújt ellátást folyamatosan a nap 24 órájában.

  • A rendelés helye: 1204 Budapest, Köves utca 1., H épület VIII. emeleti nőgyógyászati rendelő
  • Telefonszám: (06) 1 289 6200
  • Rendelési idő: minden nap 8 és 15 óra között, sürgős esetekben folyamatosan a nap 24 órájában.

A rendelést az általános szülészet-nőgyógyászati ambulancia főorvosa vagy az ügyeletvezető vezeti.

Tini ambulancia

Speciálisan a 18 év alatti leányok nőgyógyászati, hormonális problémáinak megoldását, a fogamzásgátlás elősegítését végzi.

  • A rendelés helye: 1204 Budapest, Köves utca 1.,, H épület IX. emeleti rendelő
  • Rendelési idő: minden héten kedden 8-11 óra között.
    Rendel: Dr. Kanizsai Beáta
  • Telefonszám: (06) 1 289 6200

A rendelést az osztály vezetője és helyettese vezeti.

Gyermek nőgyógyászati szakambulancia

Speciálisan a kiskorú leányok nőgyógyászati és hormonális problémáinak megoldását végzi.

  • A rendelés helye: 1204 Budapest, Köves utca 1.,,, H épület IX. emeleti rendelő
  • Telefonszám: (06) 30 966 1665
  • Rendelési idő: minden héten kedden 8 és 11 óra között
  • Rendelésvezető: Dr. Kanizsai Beáta gyermeknőgyógyász szakorvos

Osteoporosis - menopausa szakamabulancia

A változó korral járó elváltozások, panaszok, esetleges csontritkulás szűrése, kezelése és gondozása.

  • A rendelés helye: 1204 Budapest, Köves utca 1., H épület VII. emelet
  • Telefonszám: (06) 1 2896 200/1536
  • Klinikai vizsgálatok a hét minden napján 8-14 óráig
  • Csontritkulás vizsgálat a hét minden napján 8-15 óráig
  • Rendelésvezető:a változó korral foglalkozó orvostudomány minősített szakorvosai Dr. Jávorkai Imre, főorvos és Dr. Farkasinszky Tibor, adjunktus vezetik

Urogynecologiai szakambulancia

A nőgyógyászat és az urológia határterületi problémáival elsősorban a vizelet visszatartási zavarok kivizsgálásával, kezelésével, gondozásával foglalkozik.

  • A rendelés helye: 1204 Budapest, Köves utca 1., H épület VII. emelet
  • Telefonszám: (06) 1 289 6373
  • Rendelési idő: szerda 8 és 13 óra között, csütörtök 13 és 18 óra között
  • Rendelésvezető: Dr. Tenke Péter főorvos és Dr. Piroth Csaba (urológusok), Dr. Hartman Gábor főorvos (nőgyógyász)