Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztály

Tudjuk, betegeink egészségük visszanyerése céljából kényszerülnek arra, hogy gondjainkra bízzák magukat. Kötelességünk, hogy Őket a betegségükről, állapotukról megfelelő módon tájékoztassuk, valamint a gyógykezeléssel kapcsolatos utasításokat részletesen és körültekintően megadjuk. Különösen fontos ez akkor, ha munkaképességük helyreállításához, életük megmentéséhez műtét és érzéstelenítés szükséges.
A műtét mibenlétéről az operáló orvos ad felvilágosítást a betegeknek.
Kórházunk aneszteziológus (érzéstelenítő, altató) orvosainak és asszisztenseinek feladata a részvétel a műtéti előkészítésben, a műtéti feltételek javítása, a műtéti érzéstelenítés elvégzése, a műtét után pedig a gyógyulás biztosítása, hogy a műtét körüli időszak szövődményei csökkenhessenek. Ezeket a feladatokat csak akkor tudjuk kellő színvonalon elvégezni, ha betegeinkről minél többet tudunk, és az élettanitól eltérő működéseket lehetőség szerint még a műtét előtt helyrehozzuk. Ez laboratóriumi vizsgálatokkal, vérvételekkel, műtét előtti gyógyszeres kezeléssel, esetleg injekciókkal, infúziókkal, műszeres vizsgálatokkal, vagy akár a műtéti időpont halasztásával is járhat, de ezek minden esetben a beteg érdekében történnek.
Az érzéstelenítés formáját a műtétet szükségessé tevő betegségtől, a beteg állapotától, a társult betegségektől és természetesen a műtéti beavatkozás igényeitől függően választjuk meg.

A legkisebb megterhelést – ha a műtét típusa megengedi – általában a helyi érzéstelenítés jelenti. Ezt az esetek többségében az operáló orvos végzi. Sajnos viszonylag kevés olyan műtét van, ahol ez az érzéstelenítés kielégítő eredményt ad.

A végtagi, a gáttáji, a hasfali, a medencében elhelyezkedő szervek műtéteihez úgynevezett regionális, vagy vezetéses (gerinc közeli) érzéstelenítést használhatunk. Ilyenkor a műtét helyétől távolabb, a végtag eredésénél, vagy a gerinc közelébe adunk helyi érzéstelenítő szert, amivel a fájdalmat vezető idegrostokat a beadott gyógyszerekkel átmenetileg kikapcsoljuk. Ezzel a módszerrel 1,5–4 órás fájdalommentességet érhetünk el, de műtét közben néha nyomást, húzást érezhet betegünk, aki a műtét során ébren van, vagy szundikál, szüksége lehet közben infúzióra, nyugtatókra. A műtéti területet a betegek nem látják. Ezen érzéstelenítési formák biztonságosak, nagyon ritkán fordul elő súlyosabb szövődmény, és nem kell félni a bénulástól sem. Amíg az érzéstelenség hatása el nem múlik, a húgyhólyag kiürítését a beteg nem tudja szabályozni, az alsó végtag mozgása is korlátozott, de ezek átmeneti jelenségek. Fejfájás a gerinc közeli érzéstelenítés után előfordulhat. Ritka esetekben aneszteziológiai segítségre lehet szükség, hogy a panaszok gyorsabban megszűnjenek.
Az epiduralis érzéstelenítés során egy igen vékony, szövetbarát anyagból készült kanült helyezünk be, és ezen át adagoljuk a fájdalomcsillapító gyógyszert a sterilitás szabályainak szigorú megtartásával a műtét alatt, majd utána akár több napon át. Ezt a módszert önállóan vagy altatás mellett alkalmazzuk, és igen jó hatásfokú fájdalomcsillapító a műtét után, továbbá egyéb, a gyógyulást elősegítő hatásai is vannak.

Az érzéstelenítések harmadik nagy csoportja az altatás (általános érzéstelenítés: vagy narkózis). A műtét előtt fél egy órával nyugtató, az elalvást segítő tablettát vagy injekciót adunk, majd a műtőben vénába altatószert, esetleg maszkon át altatógázt, amitől betegünk elalszik. A fájdalommentességet a biztonságos altatás-vezetés és az operáló orvos munkájának megkönnyítése céljából bizonyos esetekben izomellazítók adásával egészítjük ki, amelyek a légzést is érintik, ezért ilyenkor a légcsőbe vezetett puha műanyagcsövön (tubuson) keresztül lélegeztetünk, miközben a szükséges oxigént és az altatógázokat altatógépeink adagolják. A tubus bevezetése során előfordulhat, hogy a fogak sérülnek, ezért is fontos a kivehető fogsor eltávolítása még az altatás előtt. Az altatás következményeként a műtét utáni napokban enyhe nyelési panaszok és izomláz jelentkezhetnek. A súlyosabb (főleg keringési és légzési) szövődmények igen ritkák.

A műtét előtti időszak

A műtét napja

A műtét utáni időszak

A fentiek mellett a következőket kérjük betegeinktől:

Kedves Kismama!

A szülés megindulása után a kismamák többsége valamilyen fájdalomcsillapítást igényel. Ennek számos módja van. A hagyományos vénás vagy izomba adott fájdalomcsillapító szerek a szülési folyamatot és az újszülött állapotát azonban kedvezőtlenül befolyásolhatják. A belélegeztetett gázok hatásossága nem kielégítő, és a tudatállapotot is tompítják.
A szülési fájdalmat jelenleg leghatékonyabban – az anyai és magzati szövődmények emelése nélkül – az ún. epidurális fájdalomcsillapításos szülésvezetéssel tudjuk csillapítani. Ezt a szülés megindulása után alkalmazzuk, a szülést vezető szakemberrel történt megbeszélés után. Ekkor a gerinccsatorna egyik mély rétegébe vezetünk fel helyi érzéstelenítésben egy speciális tűn keresztül egy vékony, a szövetek között akár napokig otthagyható műanyag kanült a sterilitás szabályainak szigorú betartásával. A beavatkozás előtt és alatt az aneszteziológus orvos részletesen tájékoztatja a vajúdó kismamát arról, hogy éppen mit csinál, és mit kér a siker érdekében. Ez az érzéstelenítés a szülés tágulási szakában a fájdalmasnak érzett méhösszehúzódások okozta panaszokat enyhíti, de mérsékli a kitolási szakban az egyéb okú fájdalmakat is. A szülés különböző szakaszaiban a beadott fájdalomcsillapító oldat összetételében és mennyiségében lehet változás az egyéni igények és a szülés lefolyása szerint. A végtagok mozgása gyengülhet, ezért ágyban mozoghat, de felkelni egyedül már nem szabad. Az epidurális érzéstelenítés közben a kismama infúziót kap, vérnyomását rendszeresen ellenőrzik. A magzat szívműködésének folyamatos észlelése a vajúdás alatt mindvégig szükséges. Az epidurális fájdalomcsillapítás a magzatra nincs káros hatással, és a császármetszés gyakoriságát sem növeli. A szülés megindulása után enni nem szabad, de folyadékot fogyaszthat a vajúdó. Az epiduralis kanült a szülés után egy rövid és fájdalmatlan beavatkozással távolítjuk el.
A veszélyeztetett terhességek (szövődmények mellett kiviselt terhességek) végén, egyes anyai betegségekben és koraszülés esetén az epidurális érzéstelenítés csökkentheti a magzati és az anyai veszélyeztetettséget.

A szülések jelentős részében császármetszésre van szükség. Erre sor kerülhet a magzat és/vagy az anya biztonsága érdekében. Minden esetben a szülészorvos dönt ennek szükségességéről és sürgősségéről. Amennyiben a szülést műtéti úton szükséges befejezni, a már bevezetett epiduralis kanülön keresztül a műtéti érzéstelenítés is megoldható, ezáltal elkerülhető az altatás vagy az újabb érzéstelenítési beavatkozás. Ha nincs ilyen kanül bevezetve, leggyakrabban a spinális érzéstelenítést végezzük, aminél az érzéstelenítő szert a gerinvelőt körülvevő folyadéktérbe adagoljuk. A szerencsére nem gyakori azonnali császármetszésen kívül az érzéstelenítéshez a világon a gerincközeli érzéstelenítést javasolják elsősorban az anyai szövődmények csökkentése érdekében.
A császármetszés alatt hányinger, vérnyomás-csökkenés jelentkezhet (ez részben az érzéstelenítéstől lehet). Átmeneti kellemetlen érzések elsősorban a magzat kiemelése során fordulhatnak elő.
Ritkán – ha például nem kielégítő hatású az epiduralis érzéstelenítés – altatásra kell áttérni. Ezt a módszert kell alkalmazni akkor is, ha valamilyen oknál fogva a vezetéses érzéstelenítési módszereket el kell kerülni. Az általános érzéstelenítés (altatás) különösen a kismamára, de az újszülöttre is jelentős hatással van. A legsúlyosabb, altatással kapcsolatba hozható szövődményt az okozza, ha a gyomortartalom a légutakba kerül. Ennek megelőzése, csökkentése érdekében valamennyi, császármetszésre kerülő kismama a gyomortartalom savasságát csökkentő oldatot kap, közvetlenül az érzéstelenítés megkezdése előtt.
A császármetszés alatt teljes aneszteziológiai team (aneszteziológus orvos és szakasszisztens) felügyel a kismamára, és végzi a szükséges szakmai feladatokat.
Mint valamennyi orvosi beavatkozásnak, az epidurális és a spinális érzéstenítésnek (mindkettő gerinc közeli) is lehetnek szövődményei. Ezek a szakmai szabályok betartása mellett igen ritkák. Többnyire átmenetiek, kevés kellemetlenséget okoznak, és főleg az érzéstelenség kialakulásának idején lépnek fel. A regionális módszereknél a műtét elején borzongás, remegés, utána néhány napos derékfájdalom előfordulhat. Az epidurális érzéstelenítés kivitelezése során előfordulhat a kemény agyhártya sérülése, amelynek az lehet a következménye, hogy a szülés után néhány napig felállásra fokozódó fájdalom alakul ki. Szerencsére ez igen ritka, ám amennyiben jelentkezik, kollégáink felkészültek ennek gyors, hatékony kezelésére. A rendelkezésünkre álló eszközök mellett a spinalis anesztéziát követően az esetek 1-2 %-ában fordul elő ilyen jellegű fejfájás.
A gerinc közeli fájdalomcsillapítás nélkül lezajlott szabályos szülés után is felmerülhet igény érzéstelenítésre. Kérjük ezért, hogy a szülőszobán ne fogyasszanak szilárd táplálékot.

Az Aneszteziológiai Ambulancia a műtétre váró betegek műtéti kockázatának felmérését, előkészítését végzi, javaslatot tesz az optimális érzéstelenítés típusára. Szükség esetén új, kiegészítő vizsgálatok elvégzését rendelheti el, illetve kórházi felvételt javasolhat a műtéti előkészítés céljából. Általában a műtét előtt egy héttel javasolt a megjelenés. A beteg a vizsgálatra hozza magával korábbi zárójelentéseit és orvosi dokumentációját, jelenleg szedett gyógyszereinek nevét, adagját felírva, az esetleges gyógyszerallergiára utaló adatokat, továbbá a műtéthez szükséges aktuális leleteit (labor, röntgen, EKG, stb.).

A tervezett műtétre kerülő betegek előzetes vizsgálata optimálisan 7-14 nappal a tervezett beavatkozás előtt történik.
Általános egészségügyi kórelőzményt veszünk fel kérdőívvel, a hozott dokumentációval és a betegeink kikérdezésével. Különösen fontosak az előző műtéteknél alkalmazott érzéstelenítéseknél történtek.
Arra kérjük Önöket, hogy minden, egészségi állapotukra vonatkozó orvosi leletet, zárójelentést hozzanak magukkal, mivel azok a műtét és az érzéstelenítés sikere szempontjából fontos adatokat tartalmazhatnak!
Az Aneszteziológiai Ambulanciára történő előjegyzés alkalmával a műtétet/egyéb beavatkozást végző orvos egy aneszteziológiai kérdőívet ad Önnek. Kérjük, hogy az aneszteziológiai kérdőívet az ambulanciára érkezés előtt töltse ki, és hozza magával! Ha előzőleg nem kapott ilyen kérdőívet, az ambulancián is hozzájuthat, és azt még a vizsgálat előtt kérjük kitölteni!
A vizsgáló orvos a hozott korábbi orvosi leleteket, zárójelentéseket átnézi.
Ezután orvosi vizsgálat következik. Ennek részei az általános fizikális vizsgálat és a fontosabb szerveket ellenőrző célzott vizsgálatok. Vizsgáljuk a keringést, a légző-rendszert, az idegrendszer állapotát, a fogazatot, az arc és a torokképletek anatómiai viszonyait. Megtörténik a rutin antropometriai adatok felvétele, mint a testsúly, a testmagasság, a hőmérséklet.
A hozott leletek közül a számunkra legfontosabbak a legfrissebb laborleletek, a radiológiai leletek, a terheléses vizsgálatok leletei, az EKG és az egyéb kardiológiai vizsgálatok leletei, a légzésfunkció.
A tervezett beavatkozás jellege, a leletek eredményei és a vizsgálat eredményei alapján történik meg az aneszteziológiai kockázat felmérése, az optimális anesztéziai módszer meghatározása és annak megbeszélése Önnel.
Az ambulancián dolgozó orvos tájékoztatja Önt az érzéstelenítés tervezett módjáról, a lehetőségekről, azok előnyeiről és kockázatáról, majd megtörténik az aneszteziológiai beleegyezés aláíratása.
A tervezett műtét időpontjának függvényében az érzéstelenítés előkészítésére vonatkozó utasításokat, javaslatokat megadjuk betegeinknek és az operáló orvosnak. Az Aneszteziológiai Ambulancián általában végzett előkészítések a következők: a gyógyszeres terápia szükség szerinti módosítása: a magas vérnyomásra, a cukorbetegségre, a szívbetegségekre, a véralvadás gátlásra szedett gyógyszerek be- vagy átállítása, a szükséges étrendi módosítások elrendelése, a szükséges életmód változások megbeszélése (pl. a dohányzás). A vizsgálat eredményeit, az érzéstelenítés tervezett módját és a javasolt előkészítést ambuláns lapon rögzítjük, amit betegeink kézhez kapnak a vizsgálat végén.
A szakrendelésen megvalósíthatók bizonyos speciális vizsgálatok, illetve az előkészítés egyes fázisainak elvégzése is.
Az ambulancián kapott dokumentációval Önnek vissza kell mennie a műtétet végző orvosához, akivel közösen egyeztetik a műtét időpontját és az azzal kapcsolatos tennivalókat!

Tisztelt Betegünk!

Kérjük, figyelmesen töltse ki a mellékelt kérdőívet!

• Mint minden orvosi beavatkozásnál, az érzéstelenítés által okozott megterhelés és az azzal kapcsolatos kockázat is minden esetben más. Különösen a betegség fajtája és súlyossága, valamint a kísérőbetegségek, az általános állapot, az életkor és az Ön életszokásai befolyásolják azt.
• A kérdések a kockázatok felderítésére szolgálnak a lehető legnagyobb biztonság elérése érdekében.
• Szíveskedjék az „egyéb említésre méltók” rovatban olyan körülményekre rámutatni, amelyek Önnek lényegesnek tűnnek, de nem kérdeztünk rá.
• Kérjük, szóljon a nővéreknek, ápolóknak, vagy az altatóorvosnak, ha a kérdések megválaszolásához segítségre van szüksége.

Az Intenzív Betegellátó Osztály a kórház megnyitása óta működik, és vesz részt az intézeti betegellátásban. Az Intenzív Betegellátó Osztályon a súlyos általános állapotú, a nagyon szoros felügyeletet vagy speciális terápiát igénylő betegeinket kezeljük.
Osztályunk jelenleg 18 ággyal működik. Ellátjuk a kórházunkban kezelt betegeket, de időnként más intézményből is kerülnek hozzánk súlyos betegek.
Az intenzív osztályos kezelés olyan sajátos ellátás, amit az intézet más osztályain kezelt egyes betegek igényelnek, és amit csak osztályunkon tudunk biztonságosan és folyamatosan végezni.
Az intenzív osztályon betegeink számos életműködését folyamatosan figyeljük speciális monitorokkal. Lehetőségünk van olyan paramétereket is figyelni, amikre máshol nincs lehetőség. A szoros monitorozás végett betegeinket speciális érzékelőkkel szereljük fel. A szoros ellenőrzést segíti az is, hogy egy-egy ápolónak lényegesen kevesebb beteget kell felügyelnie, ellátnia, mint a kórház más osztályain.
Az osztályon lehetőség van olyan kezelések alkalmazására, amelyek más osztályokon nem megoldhatók. Ezek közül a gépi légzéstámogatás az intenzív osztályos kezelés egyik leggyakoribb oka. A gépi lélegeztetés során a betegeink elégtelen légzését modern lélegeztető géppel támogatjuk. A lélegeztető gépet többnyire egy vékony, a légcsőbe vezetett tubussal kapcsoljuk betegeinkhez. Ebből adódóan az ilyen kezelést kapó betegeink nem képesek beszélni, így a kommunikációt velük egyéb módokon kell megoldani.
Az intenzív osztályos kezelésnek ugyancsak gyakori oka vagy a súlyos betegség velejárója betegeink rossz tudatállapota, zavartsága vagy eszméletlensége. Mivel az itt alkalmazott eljárások, a szükségessé váló orvosi beavatkozások nem ritkán fájdalmasak, igen sokszor szükség van a kezelt betegeinknél fájdalomcsillapító, nyugtató vagy altató hatású gyógyszerek adására, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy számukra a kezelés elviselhetőbb legyen. Így sok betegünk ébersége, tudatai szintje eltér attól, mint amit a kórház más osztályain láthatnak. Természetesen állapotuk javulásával többnyire a betegek tudata is tisztul, és a nyugtató hatású szereket is el tudjuk hagyni.
Az intenzív osztályon kezelt kritikus állapotú betegeink igen fogékonyak a fertőzésekkel szemben, sőt nem ritkán éppen súlyos fertőzésben szenvednek. Egyes esetekben emiatt teljes izolálásukra is szükség lehet. Ezért a látogatásnak sajátos szabályai vannak, amiket betegeink érdekében kérünk betartani.
Ha a betegünk állapota javul, a kevésbé súlyos betegek ellátására képes osztályra kerülhet a beteg. Ott folytatják ellátását, míg aztán végül hazakerülhet.
Sajnos egyes betegeinken még az intenzív osztályon rendelkezésre álló lehetőségekkel sem tudunk segíteni. Elhunyt betegeinkkel kapcsolatban a jogosult hozzátartozók vagy az általuk megbízottak járhatnak el. Az ügyintézés a D épület földszintjén levő Pathológiai Osztályon történik.

Orvosaink – akik szakorvosok és szakorvosjelöltek – gondoskodnak a megfelelő terápia beállításáról, a vizsgálatok elrendeléséről, és a szükséges beavatkozások elvégzéséről. Betegeink kényelme, biztonságos és gyors ellátása érdekében az összes társszakma a rendelkezésünkre áll tudásával és eszközeivel. Ennek köszönhetően – eltekintve néhány speciális eszközt igénylő beavatkozástól – mindent helyben tudunk biztosítani pácienseink számára.
A nővérek 12 órás műszakokban váltva egymást biztosítják a betegek körültekintő ápolását, higiénés ellátását, táplálását, a gyógyszerek adagolását az orvos utasítása szerint, és ők reagálnak a betegek egyéni igényeire, kéréseire.
A gyógytornászok tartják karban betegeink izmait és izületeit, ami a rehabilitációhoz, a mindennapi életbe való visszatéréshez elengedhetetlenül fontos. Ezért az átmozgatást, a gyógytornát, a légzőtornát, a kiültetést folyamatosan igazítják betegeink aktuális erőnlétéhez.
Az osztály pszichológusa a helyzettel kapcsolatos problémák megoldásához nyújt segítséget betegeinknek, vagy kérésére Önnek is.

Ha osztályunkkal vagy szakmai munkánkkal kapcsolatban kérdése, észrevétele van, kérjük, hogy elérhetőségeinken jelezze.

Tisztelettel:

Érthető aggodalma, ijedtsége, kétségbeesése most, amikor hozzátartozóját súlyos állapotban az Intenzív Betegellátó Osztályon kezelik. Ezen segíthet túljutni, ha megtudja, Ön hogyan járulhat hozzá a hozzátartozója felépüléséhez, és ha megismeri az osztály rendjét, amit úgy alakítottunk ki, hogy minél jobban szolgálja a munkánk célját: betegeink gyógyulását.
Bizonyára tudja, hogy ha egy beteg az intenzív osztályon van, az azt jelenti, hogy súlyos egészségi állapotában a megfelelő helyre került, ahol ebben az átmeneti helyzetben a gyógyulást legteljesebben támogató orvosi ellátásban részesülhet. A gyógyulás folyamatában Ön is fontos szerepet játszik, mert az emberi kapcsolatok sokat segíthetnek a kritikus helyzetekben. Ezért fontos, hogy együtt tudjunk működni.
Célunk az, hogy a szükséges információk átadásával megkönnyítsük ezt a kritikus időszakot az Ön számára is.

Osztályunkon évente több száz kritikus állapotú beteget gyógyítunk. Munkánk az életfontos szervek működésének szoros megfigyelése, megőrzése, helyreállítása, támogatása, szükség esetén helyettesítése a nap 24 órájában, a lehető legjobb életminőség visszanyerése érdekében, mindaddig, amíg a szervezet stabilan visszaáll az önálló működésre.
Összetett monitorozó rendszerünk és képzett személyzetünk segítségével követjük pácienseink állapotát, és megadjuk a gyógyuláshoz szükséges kezelést.
Betegeink ellátása több kórteremben zajlik, ami lehetővé teszi az izolált ápolást is, aminek segítségével megakadályozzuk az esetleges fertőzések terjedését.
Osztályunk fejlődésével, megújulásával folyamatában igazodik a kor követelményeihez. Akkreditált képzőhelyként a szaktudás karbantartása a napi rutin része.
A folyamatos, szakértő figyelem, az intenzív kezelés, a kiemelt monitorozás biztonságos gyógyító közeget teremt pácienseink számára, és az egész szervezetet tehermentesíti, hogy az minél több energiát fordíthasson a gyógyulásra. Az ezt segítő eszközök gazdag tárházát láthatja a beteg körül. A gyógyulás előre haladtával a közben ismerőssé váló eszközök cserélődhetnek, és páciensünk önálló működései nyernek egyre inkább újra teret.
Akár a látogatás alatt is tapasztalhatja, hogy a műszerek hangja, sípolása lehetővé teszi a nővér számára, hogy állandó információja legyen a páciens aktuális állapotról és az esetleges teendőkről. Így akkor is tudja, hogy épp van-e szüksége valamire a betegnek, amikor nincs a közvetlen közelében.
A látogatás során Ön a beteggel való együttlétre fordíthatja minden figyelmét.

Olyankor is javasoljuk a látogatást, amikor a gyógyulás biztonsága érdekében betegünket altatjuk, és láthatóan nem reagál az Ön jelenlétére sem. Fontos tudnia, hogy az Ön jelenléte bizonyítottan segíti a beteg gyógyulását, különösképp, ha tekintetbe veszi az alábbiakat:
Súlyos állapotban az ember különösen fogékonnyá válik a felé áradó pozitív érzésekre, bátorításokra, hiszen nagy szüksége van rá. Ezért nyugodtan simogathatja a beteget, megmasszírozhatja a kezét, lábát, ha ez láthatóan jólesik neki. Megigazíthatja a takaróját, olvashat neki a kedvenc könyvéből. Beszéljen hozzá! Az eszméletlen beteghez is érdemes szólnia. Bármiről beszélgethetnek, pl. arról, hogy miközben itt biztonságban gyógyul, mi történik a családdal, mi van a kinti világban, milyen gondolatok foglalkoztatják Önt. Ha aggódik a betegért, nyugodtan kifejezheti ezt is. A lényeg, hogy őszintén beszéljen, mert az ellenkezőjét a betegek nagyon jól megérzik, és az felesleges szorongást ébreszt bennük.
Nem az a fontos, hogy minél többet üljön az ágy mellett, hanem hogy a lehetőség szerint rendszeres, rövid látogatásokkal erősítse meg a betegben újra és újra a tudatot, hogy Ön is mellette van, és visszavárja a hétköznapokba.
Ahogy a beteg jobban lesz, már nem csak Ön beszélhet, hanem fokozatosan ő is egyre látványosabban viszonozza a kommunikációt. Legyen türelemmel, magához is és hozzá is, amíg a jelzések kölcsönösen érthetővé válnak. Sokszor nehéz szájról olvasással, betűtáblán mutogatással, vagy a nehezen formálódó betűk írásával megérteni egymást. Ennek megkönnyítésére az osztályon betűtáblát biztosítunk. De nagyon fontos ez, mert ezzel erősíti beteg hozzátartozójában, hogy kapcsolódik a való világhoz, ami könnyen válhat számára valószerűtlenné az ismeretlen kórházi környezetben. Ha a beteg írni már tud, hozzon neki ceruzát. Azzal fekvő helyzetben is lehet írni.
Ezért jó az is, ha akár minden alkalommal elmondja neki, milyen nap van, hányadika, hol van, miért és hogy került ide, ahol gyógyul. Ezekkel az egyszerű dolgokkal tud segíteni neki akkor is, amikor a gyógyszerek hatásától fokozatosan feltisztulva még félrebeszél.
Mivel a hozzátartozójának nagy szüksége van Önre, nagyon fontos, hogy figyeljen a saját jóllétére, tartalékaira, erőforrásaira, hiszen a beteg Öntől kaphat életerőt. Pihenjen, figyeljen magára, hogy egyen, aludjon rendesen, töltse fel magát élettel, hiszen csak az tud adni, akinek van. A kórház utáni élet megszervezése szintén az Ön feladata lesz, amihez szüksége lesz az erejére, szervezőkészségére.

A látogatás mikéntje

Bővebb információért forduljon bizalommal a személyzet tagjaihoz!

• Ambulanciavezető: Dr. Budai Erika főorvos
• Rendelés helye: 1204 Budapest, Köves utca 1., H épület I. emelet
• Rendelés előjegyzés alapján, előjegyzés rendelési napokon 12:00 -14:00 között
• Telefon: (06) 1 289-6200/1331
• E-mail: budai.erika@jahndelpest.hu
• Rendelési idő: hétfő, szerda, péntek 08:00 -12:00 óra között
• Az ambulancia beutaló-köteles szakambulancia, csak felnőtt betegeket fogad.

Az ambulancia különböző eredetű krónikus fájdalmakban szenvedő betegek fájdalomcsillapító kezelését, kivizsgálását, követését végzi:

• daganatos betegségek,
• zsigeri eredetű hasi és kismedencei fájdalmak (idült hasnyálmirigy gyulladás, epehólyag eltávolítás utáni fájdalom, ismeretlen eredetű hasi, alhasi fájdalom),
• mozgásszervi betegségek (nyak-, hát-, derék-, farokcsont-, váll-, könyök-, csukló-, csípő-, térd- boka, koponya fájdalmak, csontritkulás miatti csigolya összeroppanás, idegbecsípődés, sarokcsont tüske, stb.),
• idegi eredetű fájdalom kórképek (arcon levő ideg bántalmak, övsömör alatti és utáni idegfájdalom, műtétet követő heg fájdalom, csonkolás következtében fellépő ideg és fantom fájdalom, stb.),
• ér eredetű fájdalmak (érszűkület, lábszár fekély, cukorbetegek végtag fájdalma, átmeneti érgörcsön alapuló fájdalmak, stb.),
• fejfájások,
• sérülést, balesetet, műtétet követő vegetatív idegrendszeri fájdalmak,
• anyagcsere betegségek talaján kialakult fájdalmak (cukor-, vese-, máj betegség, stb.),
• egyéb fájdalmak
• A különböző gyógyszeres kezelési módokon kívül vegetatív idegrendszeri, gerinc közeli és egyéb idegek blokkolását végzi, és fájdalommal nem járó beavatkozásokat is alkalmaz.